Murányszabadi
Murányszabadi (Muránska Lehota) | |
A község látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Nagyrőcei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1453 |
Polgármester | Miloslav Marčák |
Irányítószám | 049 01 |
Körzethívószám | 058 |
Forgalmi rendszám | RA |
Népesség | |
Teljes népesség | 199 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 373 m |
Terület | 7,90 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 20° 02′ 50″48.727778°N 20.047222°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 20° 02′ 50″48.727778°N 20.047222°E | |
Murányszabadi weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Murányszabadi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Murányszabadi (1899-ig Murány-Lehota, szlovákul: Muránska Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Fekvése
Nagyrőcétől 12 km-re északnyugatra, a Szlovák-Érchegység délkeleti részén, a Murányi-fennsíkon, 388 m magasan fekszik.
Története
1453-ban „Lehota” néven említik először. A falut a 15. század közepén a vlach jog alapján telepítették a jolsvai uradalom területén. 1551-ben „Lehota Maior”, 1573-ban „Lehotka, Lehotta Maior et Minor”, 1672-ben „Murany Lehota” alakban szerepel az írott forrásokban. 1553-ban hat adózó portája létezett. A 16. századtól a murányi váruradalom része volt. Lakói főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 16–17. században sokat szenvedett a török rajtaütésektől. Az 1710-ben pusztító pestisjárvány 137 áldozatot követelt. 1773-ban 16 jobbágy és 15 zsellérportája volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Murány Lehota. Elegyes falu Gömör Várm. földes ura G. Kohári Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Murány Hosszúrétnek szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, legelője hasznos, fája elég van.”[2]
1828-ban 43 házában 481 lakos élt. Lakói ekkor szénégetéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak, valamint a környékbeli kohókban dolgoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lehota (Murány), tót f., Gömör és Kis-Honth vmegyében, Murányhoz délre 3/4 órányira a völgyben: 481 kath. lak. Határa nyugotnak rozsra, zabra elég termékeny, de észak és kelet felé olly kősziklás, hogy kecskék alig mászhatják meg. Az itt fakadó vizek meszesek, s soha be nem fagynak, egyébiránt pisztránggal bővölködnek. F. u. h. Coburg. Ut. posta Rosnyó 10 óra.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Muránylehota, a Lehota patak mellett fekvő tót kisközség, 77 házzal és 408 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a jolsvai, illetőleg a murányi várbirtokok közé tartozott és azoknak sorsában osztozott. Most is a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Az e községtől délre eső Polána hegyből fakad az ú. n. Ratkói patak. A falu katholikus temploma 1820-26 között épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Murány.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 379, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 249 lakosából 233 szlovák volt.
2011-ben 205 lakosából 186 szlovák.
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1826-ban klasszicista stílusban épült. Benne ismeretlen mester által faragott műemlék szobrok találhatók.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)