„Berhida” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
a (GR) File renamed: File:Berhida1.jpg → File:Berhida-Peremarton1.jpg File renaming criterion #4: To harmonize the file names of a set of images (so that only one part of all names differs). |
||
| 80. sor: | 80. sor: | ||
== Képgaléria == |
== Képgaléria == |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
Kép: |
Kép:Berhida-Peremarton1.jpg |
||
Kép:Berhida2.jpg |
Kép:Berhida2.jpg |
||
image:Berhida3.jpg |
image:Berhida3.jpg |
||
A lap 2016. február 25., 01:47-kori változata
| Berhida | |||
 | |||
| Szent László király templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Várpalotai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Pergő Margit Cecília (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8181 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5758 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 140,30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″ | |||
 Berhida
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Berhida weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berhida témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Berhida város Veszprém megyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától délre kb. 9,5 km-re. Hozzá tartozik 1926 óta Kiskovácsi és 1939 óta Peremarton (ma Peremarton-gyártelep).[3]
Története
A település már a rómaiak által is ismert volt, melyet a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) utalnak.
A Pallas nagy lexikona szerint "kisközség Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1891) 1032 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral".
A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.
A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.
1895-ben készült el Berhida megállóhely a települést is érintő Lepsény–Veszprém-vasútvonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.
Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött.
1922-ben alapították az Ipari Robbanóanyaggyárat - mely révén rohamléptű fejlődés következett be.
Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.
1993-tól megrendezésre kerülő 3 napos Berhidai Napok rendezvénysorozat látogatottsága a 6-8000 főt is meghaladja alkalmanként.
1995-1996 a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település.
2004. július 1-jén városi címet kapott a település.
A mai Berhida három helység: Berhida, Peremarton (Peremarton gyártelep) és Kiskovácsi egyesüléséből jött létre. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.
A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 2 bankfiók. A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el. Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen. A város sportját 2 labdarúgó csapat és országos elismerésekkel büszkélkedő birkózó sportegyesület reprezentálja.
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Pergő Margit Cecília (független)
- Korábban
Nevezetességei
- Szent László király templom (kettős kőfedélszékű XIII. századbeli templom, melynek csak egyetlen párja van Európában)
- Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített II. világháborús emlékmű.
- Római katolikus templom (1759, Cymbal-freskókkal díszített)
- Vendéglő (1964), Makovecz Imre tervei szerint
Ismert emberek
- Itt született 1787. január 18-án Bechtold Fülöp báró, császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.
Közlekedés
A településen helyi autóbuszjárat üzemel, melynek szolgáltatóját nyilvános pályázat útján választotta ki az Önkormányzat.
A közforgalmú helyi menetrend szerinti autóbuszjárat üzemeltetését Pénzes Géza egyéni vállalkozó végzi.
Környező települések
Vilonya, Küngös, Ősi, Papkeszi, Pétfürdő.
Képgaléria
Források
- ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Berhida története a KSH online helységnévtárában
További információk
- Berhida város hivatalos weboldala
- Gömbpanoráma Berhida településről a Karpatmedence360.hu-n
- Légifotók a berhidai templomokról
- Berhida – Térkép Kalauz
|
Ez a Veszprém vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |