Bechtold Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bechtold Fülöp
Született 1787. január 18.
Peremarton
Meghalt 1862. november 9. (75 évesen)
Linz

Báró Bechtold Fülöp vagy Philipp von Bechtold (Peremarton, 1787. január 18.Linz, 1862. november 9.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik katonai vezetője. Apja, Bechtold Fülöp Kristóf 1811-ben tábornokként vonult nyugállományba és a francia forradalmi háborúkban szerzett érdemeiért 1795-ben kapott bárói rangot.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián és a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1801-ben lépett hadapródként a császári hadseregbe. 1804-től a 4. vértesezred hadnagya volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, majd fokozatosan haladt felfelé a ranglétrán és 1833-ban nevezték ki vezérőrnaggyá. Katonai szakírással is foglalkozott, legjelentősebb műve a „Militärische Handbibliothek1836-ban jelent meg Bécsben. 1842-től altábornagyként a kassai hadosztály parancsnoka volt.

1848. június végén a Batthyány-kormány kinevezte a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcoló csapatok főparancsnokává. 1848 júliusára a magyar kormány már jelentős erőket összpontosított a Délvidékre, az országban állomásozó császári és királyi csapatok jelentős részén felül ide irányították az újonnan felállított nemzetőr- és honvédegységek nagy részét is. Az erőfölény ellenére Bechtold nem lépett fel határozottan, így nem tudott eredményt elérni. Többször is sikertelenül ostromolta a felkelők központját, Szenttamást, végül szeptember elején felmentését kérte. A parancsnokságot Mészáros Lázár hadügyminiszter személyesen vette át, Bechtold pedig Bécsbe távozott.

Linz katonai parancsnokává nevezték ki, majd 1849. június végén Haynau őt bízta meg a hadsereg lovashadosztályának parancsnokságával. Részt vett a július 11-ei második komáromi csatában, majd az augusztus 5-ei szőregi csatában is. Csapataival nem tudott kellő eredményt elérni, ezért Haynau a szőregi csata után leváltotta. Utóda Karl Wallmoden-Gimborn altábornagy lett. Bechtold a további hadműveletekben nem vett részt, hiszen rövidesen nyugállományba helyezték.

Források[szerkesztés]

  • Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
  • Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
  • Révai nagy lexikona

További információk[szerkesztés]