Csád

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Martin Macha 2111 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 28., 15:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Csádi Köztársaság
République du Tchad
جمهورية تشاد
(Dzsumhúrijjat Tsád)
Ködörösêse tî Sâde
Csád zászlaja
Csád zászlaja		 Csád címere
Csád címere
Nemzeti mottó: Unité – Travail – Progrès
(Egység – Munka – Fejlődés)
Nemzeti himnusz: La Tchadienne
FővárosaN’Djamena
é. sz. 15° 28′ 00″, k. h. 19° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 15° 28′ 00″, k. h. 19° 24′ 00″
Államformaköztársaság
Vezetők
Átmeneti Katonai Tanács vezetőjeMahamat Déby Itno
MiniszterelnökAlbert Pahimi Padacké
Hivatalos nyelvfrancia, arab
Beszélt nyelvekszangó, afrikai törzsi nyelvek
függetlenség1960. augusztus 11.
Tagság
Lista
ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint15 477 751 fő (2018)[1]
Rangsorban72
Becsült15 477 751[2] fő (2018)
Rangsorban72
Népsűrűség8 fő/km²
GDP2011. évi (becsült)
Összes9,344 milliárd dollár
PPP: 19,543 milliárd dollár
Egy főre jutó891 dollár
PPP: 1865 dollár
HDI (2011)▲ 0,328 (183) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület1 284 000 km²
Rangsorban20
Víz1,9%
IdőzónaWAT (UTC+1)
Egyéb adatok
PénznemCFA frank (XAF)
Nemzetközi gépkocsijelTCH
Hívószám235
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
  • 2251-4242
Internet TLD.td
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • Type E
  • Schuko
  • Europlug
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Csádi Köztársaság témájú médiaállományokat.
térkép szerkesztése

Csád (franciául: Tchad, arabul: تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csádi Köztársaság,[3] egy Közép-Afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrika második legnagyobb tava. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N’Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.

Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muszlim északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.

Bár több politikai párt is létezik az országban, a hatalom Déby elnök és pártja, a Haza Megmentése Mozgalom kezében van. Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége szegénységben él földművelésből és pásztorkodásból. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.

Történelem

Bővebben: Csád történelme
Menekülttábor Dárfúr övezetében (2005)

A mai Csád területén egykori virágzó muszlim szultánságok (Vadai. Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre. Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muszlim állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott (Csádi–líbiai konfliktus), megszállva az ásványi kincsekben gazdag, vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.

Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihat Csádra is, Egyrészt sok menekültet kell ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.

2021. április 20-án megölték Idriss Déby elnököt. A parlament azonnal feloszlatta magát.[4] Valamint lemondott a kormány is. Az országot a tervek szerint 18 hónapig egy átmeneti katonai tanács vezeti.[5]

Földrajz

Az ország területe Franciaországnak mintegy kétszerese, de átlagos népsűrűsége igen alacsony.

Domborzat

Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terül el, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.

Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Chari, Logone). táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.

Az országnak 5968 km hosszú határa van (növekvő sorrendben):

  • 87 km Nigériával (nyugat)
  • 1055 km Líbiával (észak)
  • 1094 km Kamerunnal (DNy)
  • 1175 km Nigerrel (nyugat)
  • 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal (dél)
  • 1360 km Szudánnal (kelet)
Műholdas kép. Az ország északi része sivatag, délnek haladva egyre zöldebb a táj
Csád (Csád)
Tibeszti
Tibeszti
Ennedi
Ennedi
Csád-tó
Csád-tó
N’Djamena
N’Djamena
Abéché
Abéché
Sarh
Sarh
Moundou
Moundou
Bodélé (méllyedés)
Bodélé
(méllyedés)
T é n é r é
T é n é r é
S z a h a r a
Emi Koussi
Emi Koussi
Csád domborzati térképe
Hibásan használt pozíciós térkép


  • Politikai térkép a városokkal
    Politikai térkép a városokkal
  • Domborzati térkép
    Domborzati térkép
  • A Tibeszti-hegység Bardaitól keletre
    A Tibeszti-hegység Bardaitól keletre
  • Az Ounianga-tó a Tibesztiben
    Az Ounianga-tó a Tibesztiben
  • Tájkép a Hadjer-Lamis régióban, a főváros közelében
    Tájkép a Hadjer-Lamis régióban, a főváros közelében
  • Vadtevék az Ennedi-hegység egy gueltájában
    Vadtevék az Ennedi-hegység egy gueltájában
  • A Chari folyó partja Csád déli részén
    A Chari folyó partja Csád déli részén

Vízrajz

A Csád-tó zsugorodása 1973 és 2001 között

Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba, mely még pár ezer évvel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.

Éghajlat

Az éghajlat forró, trópusi, de a csapadék mennyisége változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert. A januári középhőmérséklet 21 °C, a júniusi 34 °C. Az ország déli részén az időjárás nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami többnyire a májustól októberig tartó esős évszakban hullik le. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31 °C.

Élővilág, természetvédelem

Viola turákó az ország déli részén

Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak. Az ország területének 1/5-ét borítják erdőségek. A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók, a folyókban a vízilovak jellemzik.

Nemzeti parkjai

  • Aouk Nemzeti Park
  • Bahr Salamat Állatrezervátum
  • Goz Beïda Nemzeti Park
  • Manda Nemzeti Park
  • Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.

Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg két helyszín van, valamint további hét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Bővebben: Csád világörökségi helyszínei

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Politikai pártok

  • Mouvement patriotique du Salut (MPS)
  • Parti libéral du Tchad (PLT)
  • Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP)
  • Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts)
  • Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)

Elnökök

Közigazgatási beosztás

Bővebben: Csád régiói

Védelmi rendszer

Bővebben: Csád hadereje

Népesség

Vízhordó asszonyok. A tiszta ivóvízhez való hozzáférés az ország nagy részén nehézséget okoz.

Általános adatok

A főváros N’Djamena lakossága mintegy 1,1 millió fő (2013). Az ország teljes népessége 2018-ban mintegy 15,5 millió fő.<ref>Archivált másolat. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 26.)</ref>

Népesség

Az átlagos népsűrűsége az északi, sivatagos rész miatt igen alacsony, 8,6 fő/km² (2015-ben).

Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a fekete bőrű szara.

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2018 között
Lakosok száma
3 002 596
3 373 563
3 816 295
4 336 366
4 954 649
5 951 574
7 216 321
8 959 964
11 030 628
15 477 751
1960196619721978198419901996200220082018
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

A fővároson kívül nincsenek jelentős nagyvárosai.

Bővebben: Csád városai

Vallási megoszlás

Abéché mecsete

2014-15-ös becslés alapján [6]: muszlim 52,1%, protestáns keresztény 23,9%, katolikus 20%, animista 0,3%, egyéb keresztény 0,2%, egyik sem 2,8%, meghatározatlan 0,7%

Etnikai, nyelvi megoszlás

Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szudáni-Guineai) , Hámi 7% (Tuareg). Több mint 120 különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. [6]

Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él. A legnépesebb csoport a fekete bőrű, de hamita eredetű szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szudánból bevándorolt négerek aránya 26%. Tedák, más néven teda-dazák, azaz az arabokkal rokon, szintén sötét bőrű hamiták aránya 7%. A többi etnikai csoport szudáni, egészen fekete bőrű néger és hausza, akik szintén fekete etnikai csoport, arányuk 2%. A legnagyobb szudáni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tamák aránya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.[7]

Szociális rendszer

A polgárháborúktól és a katasztrofális aszályoktól gyötört ország nem tudja megoldani polgárainak társadalombiztosítását és kielégítő egészségügyi ellátását.

Gazdaság

Fájl:Chad,N'djamena2.JPG
Banképület N'Djamenában
Abéché piacképe

Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki.

Gazdaságának a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak kb. 80%-a dolgozik.[8]

Általános adatok

Gazdasága: agrárország.

A GDP szektorális megoszlása (2014-ben): mezőgazdaság 54,3%, ipar 13,3%, szolgáltatás 32,4%.[8]

2011-ben a lakosság 47%-a él a szegénységi küszöb alatt.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Főbb termesztett növények: gyapot, cirok, köles, földimogyoró, szezám, kukorica, rizs, burgonya, hagyma, manióka, tápióka.[8]

Főbb tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, kecske, teve.

A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.

Ipar

Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog.

Jelentősebb ágazatok: olaj-, gyapot-, textil-, élelmiszer-, szappan-, cigaretta-, építőanyag ipar.[8]

Külkereskedelem

Főbb termékek, áruk:[8]

  • Export: olaj, élőállat, gyapot, szezám, gumiarábikum
  • Import: gépek és berendezések, ipari termékek, élelmiszer, textíliák

Főbb partnerek 2014-ben:[8]

  • Export: USA 77,6%, Japán 10,2%
  • Import: Algéria 54,6%, Kína 11,2%, Olaszország 6,2%, Franciaország 5,4%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Híd a Bragoto folyó felett

A közlekedés nagyon rossz minőségű. A 2010-es években csupán kb. 500 km a burkolt utak hossza. Vasút nincs. N'Djamenából minden nagyobb város elérhető repülőgépen. A fővárosban vannak taxik és bérautók.

Kultúra

A mintegy 200 népcsoport, 100 nyelv, három nagy vallás (muszlim, törzsi, keresztény), három éghajlati övezet és a több ezer éves múlttal rendelkező Csád kultúrája változatos és sokrétű. Északon, a Szahara szívében a berberek leszármazottai, a muszlim tubuk élnek. Az ország középső harmadán a félnomád, több alcsoportból álló, az arab zenei hagyományokat őrző szudáni arabok lakják. Az ország déli termékeny szavannáit a nem-muzulmán, fekete-afrikai népcsoportok népesítik be.

Képek
Mbumo törzsi lányok táncolnak
Mbumo törzsi lányok táncolnak
Férfiak az ország északi feléről
Férfiak az ország északi feléről
Asszonyok egy dárfúri menekülttáborban
Asszonyok egy dárfúri menekülttáborban
Egy szabó hagyományos ruhákat árul
Egy szabó hagyományos ruhákat árul
Keresztény katedrális a fővárosban
Keresztény katedrális a fővárosban
Középkori szobormaradvány N'Djamena térségéből
Középkori szobormaradvány N'Djamena térségéből

Oktatási rendszer

A 6-tól 12 éves korig terjedő általános tankötelezettség ellenére az iskolás korúaknak kb. negyede jár csak iskolába. Nagyon magas az analfabéták aránya: 78%, 2016-os becslés alapján.[8] Az országban három egyetem működik. (N'Djamena, Abéché városokban)

Kulturális világörökség

Bővebben: Csád világörökségi helyszínei

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Az észak-déli ellentét miatt fennálló folyamatos politikai viszályok és az infrastruktúra fejletlensége miatt a turizmus nem jelentős.

Ouara romjai
Fájl:NDjamena (4952321312).jpg
Kempinski Hotel, N'Djamena

Javasolt oltások Csád-ba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Az ország déli részén nagy a kockázata a megbetegedésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Javasolt emlékeztető oltás:

Sport

Csád eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Csádi labdarúgó-válogatott közepes eredményű.

Eredmények

Egy kislány az ország keleti részéből

Ünnepnapok

  • december 1: nemzeti ünnep
  • május 1: a munka ünnepe
  • május 25.: az afrikai szabadság napja
  • augusztus 11: a függetlenség napja
  • november 28: a köztársaság napja

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Commons:Category:Chad
A Wikimédia Commons tartalmaz Csád témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csád&oldid=23903765”