„Szarvas (település)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
([[Vályi András]]: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/ Magyar országnak leírása] 3. kötet, '''[[1796]]–[[1799]]''')
 
A [[18. század|18]]–[[19. század]] fordulóján [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]] megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal [[mezőváros]]t, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákattechnikáit is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf [[Bolza család]]. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a [[szárazmalom|szárazmalmot]], létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a [[Szarvasi Arborétum]]ot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. [[1847]]-től a megye első [[Nyomda|nyomdája]] is itt működött.
 
1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]] részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy a [[nemzetőr]]ök közé állottakálltak.
 
A [[kiegyezés]] után, [[1872]]-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak [[1966]]-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak [[szárnyvonal]]at kapott a település. Az [[első világháború]]ban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti, vitéz Székely KárolynakKároly márványból és bronzból készült alkotása:, az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|direktóriumDirektórium]] nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.
 
A [[második világháború]] után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. [[2010]]. július 14. és 18. között itt rendezikrendezték meg a 8. [[Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó]]t.
 
Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, amelyetamely 1990 óta rendeznekévente megad otthont a JDC és a Lauder alapítvány támogatásávalrendezvényeinek.<ref>http://szarvastabor.hu/cikk.php?ID_cikk=1</ref>
 
== Politikai élete ==

Navigációs menü