„Balatonalmádi” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
62. sor: | 62. sor: | ||
* Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény |
* Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény |
||
:Vörösberény – [[12. század|12]]–[[13. század]], [[Romanika|román]] kori alapokon nyugvó, a [[gótika]] stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a [[13. század]]ban bővítették és a [[15. század]]ban gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A [[18. század]]ra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá.<ref>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: ''Várak Magyarországon''. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 57. oldal. {{ISBN|978-963-357-649-6}}</ref> A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve [[barokk]] boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad. |
:Vörösberény – [[12. század|12]]–[[13. század]], [[Romanika|román]] kori alapokon nyugvó, a [[gótika]] stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a [[13. század]]ban bővítették és a [[15. század]]ban gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A [[18. század]]ra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá.<ref>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: ''Várak Magyarországon''. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 57. oldal. {{ISBN|978-963-357-649-6}}</ref> A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve [[barokk]] boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.<gallery widths="170" heights="170" perrow="3"> |
||
Fájl:Erődített református templom.jpg| |
|||
Fájl:Erődített református templom - torony.jpg| |
|||
Fájl:Erődített református templom - fal.jpg| |
|||
</gallery> |
|||
* Református templom, Balatonalmádi |
* Református templom, Balatonalmádi |
||
* Szent Ignác-templom ([[római katolikus egyház|római katolikus]]), Balatonalmádi-Vörösberény |
* Szent Ignác-templom ([[római katolikus egyház|római katolikus]]), Balatonalmádi-Vörösberény |
A lap 2017. október 8., 23:06-kori változata
Balatonalmádi | |||
Szent Ignác római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Balatonalmádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Keszey János (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8220 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9943 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 171,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′ 45″, k. h. 18° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 45″, k. h. 18° 01′ 19″ | |||
Balatonalmádi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonalmádi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén. Fejlődésében nagy szerepe van a közeli megyeszékhelynek, Veszprémnek. Székhelye a Balatonalmádi járásnak.
Balatonalmádi része Vörösberény (1971 óta), Budatava és Káptalanfüred is.
Fekvése
A Balaton északkeleti csücskében, a 71-es főút mentén fekszik, a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől. A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak. A vöröskövet a földrajzi nevek is őrzik, ma már az építőkő bányászata befejeződött, az ásvány nagyobb feltárása pedig bauxittartalma miatt elmaradt.
Története
A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.
A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735-ben indult, a római katolikusoké 1749-ben.
A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülőagglomerációként nőttek össze.
A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik.
A városnak parti településkörnyékére gyakorolt vonzó hatása elsősorban kereskedelmi-szolgáltató és szórakoztató hálózatával valósul meg, melyben a kilencvenes évek magánvállalkozásai, privatizált gazdálkodó szervezetei igen változatos kínálatot jelentenek.
A város fejlesztésében a nyolcvanas évektől nagyobb hangsúlyt kapott az állandó népesség letelepítését szolgáló magán- és szervezett lakásépítés is, valamint a városi funkciót bővítő középfokú intézmények ide telepítése, köztük a jónevű kéttannyelvű gimnázium – az ország első ilyen intézménye –, bevásárlócentrum stb. Ezek térségellátó-szervező hatása fokozatosan kiterjed, s az előzőkben említett spontán agglomerációt is kezdi normális településfejlesztési keretbe illeszteni. A város gazdasága és urbánus-, illetve üdülő-idegenforgalmi jellegének erősítése megkívánja a korszerű telekommunikációs, illetve informatikai hálózatokkal való mielőbbi kapcsolatok és helyi szolgáltatások kiépítését, amely egy újabb helyi gazdasági ág megjelenését eredményezheti. A városi atmoszféra igényli az állandó kulturális-művelődési szolgáltatásokat, publikációkat, melyek meglevő helyi hagyományokra és polgári kezdeményezésekre alapozhatnak.
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Korábban
Nevezetességei
- Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény
- Vörösberény – 12–13. század, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a 13. században bővítették és a 15. században gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A 18. századra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá.[3] A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.
- Református templom, Balatonalmádi
- Szent Ignác-templom (római katolikus), Balatonalmádi-Vörösberény
- A barokk építészet meghatározó példája a Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták „berényi kastélya”-ként létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel.
- Szent Imre-templom (római katolikus), Balatonalmádi
- Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemplom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb-kápolna, Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre.
- Vörösberényi római katolikus templom
- Evangélikus templom
- Szent Margit-kápolna
- Szabadtéri Kápolna, Balatonalmádi-Káptalanfüred
- Óvári Kilátó
- Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
A 19-20. század fordulóján kezdte meg működését a Polgári Olvasókör.1962-ben önálló épületben megalakult a községi könyvtár, amely 1965-től a mai Polgármesteri Hivatal helyén várta olvasóit. Járási könyvtárként a helyi lakosok ellátásán kívül 52 község könyvtárainak is központja volt. Az 1985-ös földrengést követően 1987-ben ideiglenes elhelyezést kapott az I. sz. Óvodában, majd 1993-tól a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt gyógyszertár épületében 2003-ig. 2003- ban költözött jelenlegi helyére az intézmény, ahol mind szolgáltatásaiban, mind technikailag megújulva várja a könyvtárba érkező érdeklődőket. A Pannónia célja, hogy a közművelődés és a kultúra legszélesebb skáláját sorakoztassa fel, kielégítse valamennyi korosztály igényeit és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeket szervezve, a kultúrát megszerettetve igényes és színvonalas szórakozási, kikapcsolódási illetve tanulási lehetőségeket biztosítson a helyi és az ide látogatók számára.
Híres balatonalmádi polgárok
- Czuczor Sándor
- Fábián László grafikus
- Fiáth Pál főispán
- Szombathy Gyula színművész
- Veszeli Lajos festőművész
- Itt halt meg 1956. május 28-án Aggházyné Balló Mariska festő
Testvérvárosai
Jegyzetek
- ↑ Balatonalmádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 57. oldal. ISBN 978-963-357-649-6