Rokitóc
| Rokitóc (Rokytovce) | |
 | |
| Görögkatolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Mezőlaborci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1437 |
| Polgármester | Viera Palejová |
| Irányítószám | 067 03 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | ML |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 161 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 343 m |
| Terület | 7,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 15′ 50″, k. h. 21° 52′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 50″, k. h. 21° 52′ 37″ | |
| Rokitóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rokitóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rokitóc (szlovákul: Rokytovce, ukránul: Rokitovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Mezőlaborctól közúton 7 km-re, légvonalban 2 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település első említése 1437-ben történt „Rakythocz” alakban. Részben az izbugyai, részben a homonnai uradalomhoz tartozott. 1656-tól a Szirmay család birtoka volt. 1715-ben 8 lakatlan és 10 lakott háza létezett. 1787-ben 40 házában 275 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKITÓCZ. Rokitovcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kraszni Brodhoz közel, veres agyagos határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón.”[2]
1828-ban 43 háza volt 323 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rokitócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 320 g. kath., 5 zsidó lak., 581 h. szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rokitócz, ruthén kisközség. Van 47 ház és 288 gör. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A XV. században, a mikor a Zbugyaiak voltak az urai, Rojkitó, majd Roykythó alakban van említve. Később lett Rokithó, majd Rokitócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori urai a XVII. század második felétől kezdve a Szirmayak voltak. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1824-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 277, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 191 lakosából 119 ruszin, 56 szlovák és 14 ukrán volt.
2011-ben 200 lakosából 140 ruszin és 43 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1824-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) |  | |
