Kökény (növényfaj)
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gyümölcse
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Prunus spinosa L. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat és Kökény témájú kategóriát. |
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj a Prunus nemzetségen belül. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.
Elnevezései
Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.
Elterjedés, élőhely
Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig.
Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol.[1]
Jellemzése
Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.
Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.[1]
Felhasználása
Gasztronómiai
- Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
- Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
- Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán).
- Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
- Nyersen is ehető.
- Leveléből is főztek teát.
Gyógyászati
Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.[2]
- Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
- A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
- Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.[2]
Dísznövényként
Kedvelt díszcserje, több fajtája van.
- Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
- Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
- Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.[1]
Faanyaga
Nagyon kemény. Nehezen törik.
Érdekesség
Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.
Jegyzetek
Források
- ↑ Cser: Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Természetkalauz – Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 82–83. o. ISBN 963 7304 12 6
- ↑ Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 486. o. ISBN 963-9239-96-8
További információk
- Terra
- Prunus spinosa L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2014. február 3.)
- Kökény Prunus spinosa – Erdei vadgyümölcs, tuja.hu
- A kökény gyógyhatásai
Kapcsolódó szócikkek
