Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az antihipertenzív szerek a magas vérnyomás gyógyszerei.

Főbb gyógyszercsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a főbb gyógyszercsoportokat, mikor milyen javallattal adják hipertóniában, milyen egyéb betegségek mellett – és melyek az ellenjavallatok.[1]

Milyen gyógyszereket adnak magas vérnyomás esetén?
Gyógyszercsoport neve Mikor javallt Mikor ellenjavallt
Tiazid típusú vizelethajtók Szívelégtelenség, idős kor, un. izolált szisztolés hipertónia Köszvény, zsíranyagcsere zavar
Béta blokkolók Angina, szívinfarktus utáni állapot, infarktus utáni állapot, infarktus miatt kialakult bal-kamrai zavar Asztma, COPD, pitvar-kamra átvezetési zavar a szívben
ACE-gátlók Szívelégtelenség, bal-kamrai működészavar,szívinfarktus után, koszorúérbetegség, érelmeszesedés, I-es típusú cukorbetegség Terhesség, magas káliumszint, veseartéria-szűkület
ARB-k (angiotenzin-receptor blokkolók) Szívelégtelenség, 2-es típusú cukorbetegség, veseműködés zavarai, bal-kamra-túlnövekedés, stroke megelőzés Terhesség, magas káliumszint, veseartéria-szűkület
Kalcium antagonisták
1. DHP-típus* Angina, idős kor, ún. izolált szisztolés hipertónia, terhesség 2-3 szaka, végtagi érbetegség Szívinfarktus, instabil angina
2. DHP-típus* ua.,mint fent és koszorúér betegség Szívelégtelenség, pitvar-kamrai átvezetési zavar
Egyebek** Terhesség II.-III. fokú pitvar-kamrai átvezetési zavar, májbetegség, billentyű elégtelenség
* DHP = Dihidropiridin ** = imidazolin receptor antagonisták, centrális alfa-gátlók, direkt-hatású értágítók

Ha nem csökken a vérnyomás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadódhat, hogy a gyógyszeres kezelés ellenére nem normalizálódik a hipertónia. Mit tehet ilyenkor az orvos?

  • Növelheti a gyógyszer dózisát (csak akkor érdemes, ha bizonyított tény, hogy nagyobb dózis hatása is nagyobb)
  • gyógyszerváltással élhet, tehát ha a beteg a mellékhatásokat rosszul tolerálja, vagy a szokásos dózis nem hatékony.
  • kombinációs kezelést rendel, ez a leggyakoribb módszer. Miért?

Egyetlen gyógyszerrel a betegek nagy részének vérnyomása nem rendezhető, és a mellékhatások dózisfüggőek. Tehát érdemes kombinációt adni: a vérnyomás több támadásponton jobban befolyásolható – és a kisebb dózisokkal a mellékhatások is jobban elkerülhetőek. Ez lehet ún fix kombináció, amikor egy gyógyszerben eleve két hatóanyag van, pl. ACE-gátló és vízhajtó.

A társbetegségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cukorbetegség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2-es típusú (nem inzulinfüggő) cukorbetegek esetén a hipertónia kezelését nem gyógyszerekkel kell kezdeni, hanem életmód-rendezéssel: testsúly és sóbevitel lehetséges csökkentése, már ettől helyreállhat pl. az I. fokozatú magas vérnyomás. 1-es típus esetében ACE-gátlók, ARB-k segítségével elkerülhetőek a vesét érintő szövődmények.

Veseműködési zavarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(nefropátia) A vese védelme alapvetően fontos, mert a magas vérnyomásos betegek többsége szenvedhetett valamilyen szintű vesekárosodást.

Agyi keringési zavarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stroke kockázatát – úgy tűnik – a kalcium-antagonisták kissé jobban csökkentik, valamint a vizelethajtók.

Idős kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erek (főként artériák) fala a meszesedés révén egyre merevebbé válik, jellemző a már említett izolált szisztolés hipertónia, tehát csak a szisztolés (kilökési) vérnyomásérték magas. Időseken különösen fontos a gyógyszeradás fokozatossága, és figyelni pl. felkeléskor az ún. ortosztatikus vérnyomásesésre.

Csoportosításuk hatásmódjuk alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátriumürítést fokozó húgyhajtók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • tiazidok
  • kacsdiuretikumok
  • káliummegtakarító diuretikumok

Szimpatikus rendszert gátló szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A központi idegrendszeri vérnyomás-szabályozást befolyásoló szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

perifériás szimpatikus tónust csökkentő szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Receptorblokkolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A renin-angiotenzin rendszer gátlói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Értágítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalciumcsatorna-gátlók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (UBM Medica)2011. május 18.