Nandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nandraž szócikkből átirányítva)
Nandrás (Nandraž)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Marian Laciak
Irányítószám 049 61
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 293 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 287 m
Terület 10,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nandrás (Szlovákia)
Nandrás
Nandrás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 20° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 20° 11′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nandrás (szlovákul: Nandraž) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 15 km-re délkeletre, a Nandrási-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai falu a tatárjárás után keletkezett, első írásos említése 1318-ban „Nandras” néven történt. Ekkor a Bebek család birtoka volt. 1346-ban „Nandraz” néven említik. 1427-ben 24 portája állt. A 17. században a Wesselényi, egy évszázaddal kébőbb a Csáky, majd a 19. században a Koháry és Coburg családok voltak a földesdurai. Határában réz- és vasércbánya működött. A 16. században több török támadás érte, 1555-ben az egész falu elpusztult. 1610-ben telepítették újra. 1773-ban 19 jobbágy és 34 zsellér élt a községben. A 18. századtól virágzott a gyümölcstermesztés, a 19. századtól újraindult a vasércbányászat is. Lakói mezőgazdasággal, szénégetésel, mészégetéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NANDRÁS. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s más félék is, fekszik Jolsvához más fél mértföldnyire, földgye hegyes, és kősziklás, réttyeik jók, de néha a’ záporok kárósíttyák, legelője elég, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel, szenet, és meszet is égetnek.[2]

1828-ban 97 házában 751 lakos élt.

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Nandrás, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Jolsvához 1 1/2 órányira: 22 kath., 729 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal, nagy gyümölcs-termesztéssel. Marhája számos, ámbár rétje kevés; erdeje részint tölgyes, részint csak vesszős. Ut. p. Rosnyó.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Nandrás, Jolsva közelében fekvő tót kisközség, 81 házzal és 467 ág. h. ev. lakossal. E községet 1346-ban Nandraz, 1427-ben pedig, mint a Bebekek birtokát, Nwdrus eltorzított alakban említik. Később a Csákyak lettek az urai, de azután a birtok a Koháryak, majd a Coburg herczegi család tulajdonába került. A mult században a lakosok nevezetes gyümölcstermelést űztek. A községnek Malaveszka nevű dűlője a tatárjárás alatt elpusztult község emlékét tartja fenn. 1874-ben az egész község leégett. A falu határában vaskőbányák vannak. Az ág. h. ev. templom 1806-ban épült. A község postája Rákos, távírója és vasúti állomása pedig Jolsva.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 462-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 234 lakosából 191 szlovák és 41 cigány volt.

2011-ben 293 lakosából 188 szlovák és 72 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]