Ugrás a tartalomhoz

Variháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hübele (vitalap | szerkesztései) 2020. június 30., 06:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Zemplén}})
Variháza (Varechovce)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1430
PolgármesterMilan Hudák
Irányítószám090 23
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség138 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Terület10,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″49.225000°N 21.806389°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 23″49.225000°N 21.806389°E
Variháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Variháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Variháza (1899-ig Varehócz, szlovákul: Varechovce, ukránul: Varihivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól 19 km-re északkeletre, az Ondavai-dombság keleti részén, az Olyka-patak jobb oldalán fekszik.

Története

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a vlach jog alapján 1420 körül. Első írásos említése 1430-ból származik, a sztropkói uradalom része volt. 1600-ban ortodox templommal, paplakkal és 13 jobbágyházzal rendelkezett. 1715-ben 22, 1720-ban 15 háztartás volt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARICHOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Roskóczhoz 1, d. Repejőhöz 1/2 n. ny. Velkrophoz másfél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot terem, erdeje tágas, piatza Sztropkón van.[2]

1828-ban 40 házában 294 lakos élt. A Jekelfalussy és Dessewffy családok birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Varihócz, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkó fil., 5 romai, 288 g. kath., 6 zsidó lak., 247 h. szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. Eperjes.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Variháza, előbb Varehócz, ruthén kisközség 39 házzal és 297 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz.A sztropkói vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1494-ben és 1548-ban Varócz, 1591-ben Varcsócz s 1598-ban Varihócz néven említik. Van itt egy újabb úrilak, melyet Jekelfalussy Lajos építtetett s az övé az itteni gőz fűrészelő- és gyufaszálka gyár is. A Jekelfalussyak már a XVIII. században birtokosai voltak, úgyszintén a Desewffyek is. Gör. kath. temploma 1827-ben leégett.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel.

2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt.

2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1827-ben épült a leégett, régi templom helyett.

További információk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.