Somogybükkösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tacsipacsi (vitalap | szerkesztései) 2021. április 2., 00:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (egy kép most már az infoboxban is van, és kettő se mond többet)
Somogybükkösd
Somogybükkösd címere
Somogybükkösd címere
Somogybükkösd zászlaja
Somogybükkösd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterJeszek József (független)[1]
Irányítószám8858
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség92 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 05″, k. h. 16° 59′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 05″, k. h. 16° 59′ 26″
Somogybükkösd (Somogy vármegye)
Somogybükkösd
Somogybükkösd
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogybükkösd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogybükkösd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogybükkösd egy község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

A település Somogy megye nyugati részén, Porrogszentpál és Zala megye határán fekszik egy dombos vidéken, a Zalaapáti-hát területén.

Története

Első ismert írásos említése 1462-ben történt, amikor az egykori Filke községgel együtt az Apájfi és a Szelczei család elzálogosította a települést Darabos Lászlónak. Ebben az időben nevét Bykes alakban írták. Néhány évtized múlva a berzencei uradalomhoz tartozott, majd 1550-ben Both György, 1538–1539-ben Keczer János, 1626-ban az Istvánffy család, az 1660-as dézsmajegyzék szerint a Zrínyi család, 1701–1703-ban a Spongor család, az 1800-as években pedig a Domaniczky, Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok birtokolták. A 20. század első negyedében már csak gróf Somssich János rendelkezett valamennyi birtokkal a faluban, rajta kívül már többségben voltak az 1–4 holdnyi földet tulajdonló birtokosok.[3]

1769-ben a római katolikusok népiskolát alapítottak, 1772. január 22-én pedig vásárszabadalmat nyert a település. Az 1890-es években hitelszövetkezet alakult, ez 1928-ban szűnt meg. A települést egészen 1907-ig Bükkösdnek hívták, ekkor kapta mai nevét, a Somogybükkösdöt.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Horváth Gézáné (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth Gézáné (független)[5]
  • 1998–2002: Győrfy Miklós (FKgP)[6]
  • 2002–2006: Győrfy Miklós (független)[7]
  • 2006–2010: Győrfy Miklós (független)[8]
  • 2010–2014: Győrfy Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Győrfy Miklós (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Jeszek József (független)[1]

Népesség

A 18. század elején körülbelül 5–25-en lakták, de a század végére már a háromszázat is megközelítette a népesség száma. 1850-ben 397, 1870-ben 400, a 19. és 20. század fordulóján pedig már 478 lakója volt, sőt, a második világháború előtti években az 500-at is meghaladta a lélekszám. A század második felében azonban a lakosság száma jelentősen lecsökkent, a 21. század elején már a 100-at sem éri el.[3]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
85
72
74
60
88
92
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 1,1%, evangélikus 9,8%, felekezet nélküli 7,6% (10,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

A település római katolikus temploma még az Árpád-korban, a 13. században épült, viszont ma már nem eredeti formájában látható, hanem egy 18. századi barokk átépítés után. Szintén ebből a századból származnak fő- és mellékoltárai, valamint a szószék is.[12]

Somogybükkösdön található egy kisebb kastély is,[13] a Perczel-kastély, amelynek 1985 óta védett parkjában atlanti cédrus, kolorádófenyő, kaukázusi jegenyefenyő, tiszafa és madárberkenye is található.[14]

A falu közterein első és második világháborús emlékmű, esőbeállós turistabázispont, egy kiállított szekér és egy régi tűzoltókocsi is található. A hegyháti pincesoron még áll egy régi, vályogból készült, boronás, zsúpfedeles pince.[3]

Jegyzetek

  1. a b Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c d Somogybükkösd történelme, címere és látnivalói. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  4. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  11. Somogybükkösd Helységnévtár
  12. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  13. A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  14. Perczel-kastély. Csurgó térsége. (Hozzáférés: 2015. december 14.)

További információk