Oroszvágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. február 12., 08:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Oroszvágás (Ruská Poruba)
Oroszvágás címere
Oroszvágás címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1454
PolgármesterDemeter Ferko
Irányítószám094 08
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség214 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület12,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 24″, k. h. 21° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 24″, k. h. 21° 47′ 28″
Oroszvágás weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oroszvágás (1899-ig Orosz-Poruba, szlovákul: Ruská Poruba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 31 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1454-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Poruba. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább ó hitüek, fekszik Szacsurhoz közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Polenáé, harmadik osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poruba (Orosz), orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fil., 231 g. kath., 6 ref., 3 zsidó lak., 636 hold szántóföld, gör. kath. templom. F. u. Jékelfalussy. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Oroszvágás, azelőtt Oroszporuba, ruthén kisközség 48 házzal és 329 gör. kath. vallású lakssal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Sennyey s a Horváth bárók, azután a Jekelfalussyak s a Szirmayak voltak a földesurai. A község határában kénes vízforrás s egy fűrészgyár van. A Szirmayak idejéből régi úrilak is áll a faluban. Gör. kath. temploma 1779-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 304, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 285 lakosából 178 ruszin és 82 szlovák volt.

2011-ben 248 lakosából 174 ruszin és 65 szlovák.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség