Komló (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Komló (növénynemzetség).
Nem tévesztendő össze a következővel: Komolló.
Komló
városháza
városháza
Komló címere
Komló címere		 Komló zászlaja
Komló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásváros
PolgármesterPolics József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7300
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség21 854 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség502,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″
Komló (Baranya vármegye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya vármegye térképén
Komló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov[3]) város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei[szerkesztés]

  • Anna-akna
  • Béketelep
  • Belváros
  • Béta-akna
  • Cseresznyák (Cseresznyeág)
  • Dávidföld
  • Gadány
  • Gesztenyés
  • Hármas-akna
  • Határtető
  • Kakastelep
  • Kenderföld
  • Kisbattyán
  • Kossuth-akna
  • Kökönyös
  • Körtvélyes
  • Majális tér
  • Mecsekfalu
  • Mecsekjánosi
  • Mecsekjánosi-puszta
  • Sikonda
  • Somág-tető
  • Szent Imre-telep
  • Szilvás
  • Újtelep
  • Zobák-akna
  • Zobákpuszta

Története[szerkesztés]

Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.

1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.[4]

2001-ben 27 081 lakosából 26 294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni: az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón,[5] 2009-ben 25 881, 2015 január 1-jén 23 604 lakosa volt a városnak.

Ipar[szerkesztés]

A feketekőszén mélyműveléses bányászata 1892-ben három tárnában kezdődött el. 1898-tól működött az első függőleges akna. 1952-ben indult meg az intenzív kitermelés a Dunaújvárosban 1954-ben átadott Dunai Vasmű számára. Az első szénvonat 1956 májusában közlekedett a két város között. A bányászati tevékenység 2000. január 31-én állt le. Következményeként a városban megnövekedett a munkanélküliség aránya.[6] [7]

Az egykor virágzó bányászat emlékét egy 2014-ben felállított emlékhely őrzi a városi múzeum mögött.

A vasútállomás közelében a szénosztályozó és teherpályaudvar, továbbá a bányavasúti pályaudvar (Komló-Teher és Kossuth-Bányaüzem Altáró pályaudvar) 1952-2000 között üzemelt. 2005-re elbontották. A helyén ipari park épült.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény[8]
  • 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai
  • Komlosaurus carbonis - Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.
  • A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Demográfia[szerkesztés]

Lakosságszám[16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 433 —    
1880 1 355 −0,56%
1890 1 448 0,66%
1900 2 151 3,96%
1910 2 759 2,49%
1920 3 314 1,83%
1930 3 732 1,19%
1941 5 112 2,86%
1949 5 812 1,60%
1960 23 588 12,73%
1970 27 433 1,51%
1980 29 354 0,68%
1990 29 143 −0,07%
2001 27 081 −0,67%
2011 24 394 −1,04%

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
24 066
23 889
22 832
22 635
22 235
21 917
21 854
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata
Etnikumok

A városnak 2007-ben 26 465 lakosa volt. Ebből magyar: 93,4%, cigány: 2,0%, német: 1,9%,horvát: 0,2%, román: 0,1%, ismeretlen nem válaszolt: 6,2%.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 2,8% németnek, 0,3% horvátnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). [17]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 2,1% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2011-es népszámláláskor a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30%, református 3,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 35,5% (28,5% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben vallásuk szerint 23,4% volt római katolikus, 3,3% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 27,6% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[18]

Közlekedés[szerkesztés]

A város Sikonda felőli határában halad el a 66-os főút, amely Pécset és Kaposvárt köti össze. A legfontosabb belső út a városban a 6542-es út, a közigazgatási terület keleti részén és Zobákpuszta városrészen a 6541-es út halad el, Mánfa felé pedig a 6543-as út vezet, amit legutóbb 2012 őszén újítottak fel.[19] Az északnyugati szomszédságában lévő kisebb településekkel és Vásárosdombóval, illetve a 611-es főúttal a 6546-os út köti össze Komlót.

A városon belüli és a helyközi közlekedést is a Volánbusz járatai látják el.

Vasúton a város a MÁV 47-es számú mellékvonalán volt megközelíthető, amely Godisa vasútállomás után ágazik le a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalról. A vonalon 2023. augusztus 1-től ideiglenesen szünetel a személyszállítás, bár a teherforgalom megmaradt.[1] A városban a vasútnak két megállási pontja van, Komló vasútállomás és Mecsekjánosi megállóhely.

Kulturális élete[szerkesztés]

Színház és hangversenyterem

A város közművelődését szolgáló egyik fő intézmény a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, amelyben a Helytörténeti Múzeum a bányászat fényképekkel, tárgyakkal illusztrált történetének bemutatása mellett a település fejlődésének dokumentumaival áll a látogatók rendelkezésére. A Természettudományi Gyűjtemény a lepkefélék, rovarok mellett gazdag kőzetanyag és kőzetminta-gyűjtemény birtokosa.

A Színház- és Hangversenyterem rendre neves színészeket és előadóművészeket lát vendégül, emellett a városi színjátszó-, zenei- és tánccsoportoknak biztosít fellépési lehetőségeket, valamint iskolai rendezvényeknek is kedvelt helyszíne.

A Közösségek Háza szakköröknek, kluboknak, énekkaroknak, kulturális és művészeti csoportoknak biztosít helyet.

A városban szinte folyamatosan megtekinthető valamilyen időszaki művészeti kiállítás, amelynek a Múzeum vagy a Színház ad otthont. A város szórakozási központja az a belvárosban található épület, amely helyet ad a háromszintes Colosseum Dance Club diszkónak és a Zrínyi Klubnak is, amely a rockzenei műfaj helyi kedvelőinek központja.

A város rendezvényei közül a legjelentősebbek az 1972 óta kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál és a hagyományosan szeptember első hétvégéjén tartott, a hajdani Bányásznapok hagyományait is megőrző Komlói Napok rendezvénysorozat.

További rendszeres rendezvények:

  • Kolbásztöltő Fesztivál (2011 óta),
  • Mindenmás Alternatív Kulturális Fesztivál (2009 óta),
  • Európa Nap - Örökség Fesztivál és Nemzetiségi Nap (május 1-én),
  • szabadtéri zenés-táncos rendezvények (TópArt a sikondai tószínpadon, Street Arts a Városház téren, Adventi műsorok a Városház téren),
  • Szent Borbála napi rendezvénysorozat,
  • 2015-ben rendezték meg először a városban, hagyományteremtő céllal a Komlói Amatőr Színházi Találkozót (KASZT),
  • 2016 szeptemberétől kerül megrendezésre a Hét Domb Filmfesztivál.

Közoktatása[szerkesztés]

Komló városában öt általános iskolában, egy speciális szakiskolában, valamint a Nagy László Gimnáziumban, egy szakközépiskolában és egy szakiskolában tanulhatnak a város és vonzáskörzete diákjai. Ezen felül az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgálja a gyermekek és fiatalok kulturális továbbképzését.

Sportélete[szerkesztés]

Komló dokumentálható sportélete 1922-től íródik, amikor is megalakult az első labdarúgócsapat a településen. Mivel a csapat alapítója egy Budapestről Komlóra származott bányatisztviselő volt, aki az MTK csapatában játszott korábban, így a komlói csapat is a kék-fehér színeket kapta. A mai napig ezek a klubszínei a hajdani labdarúgó-egyesület jogutódjának, a Komlói Bányász Sport Klubnak (korábban Komlói Bányász Sport Kör), amely ma a város legnagyobb sportegyesülete. A klub legnagyobb sikereit a most másodosztályú férfi kézilabdázók érték el, akik eddig három alkalommal vívták ki a nemzetközi kupában való indulás jogát (1994 - City Kupa, 2006 - KEK, 2008 - EHF Kupa), a Magyar Kupában a bronzéremre (2006), a bajnokságban pedig az 1994-ben elért 4. helyre lehetnek a legbüszkébbek. A jelenleg a harmadik vonalban játszó labdarúgók múltja is szépen csillog: több évnyi első osztályú szereplés, bajnoki 4. hely (1963), két kupaezüst (1970, 1974) és egy nemzetközi kupaszereplés (KEK, 1970). A női kosárlabdázók az 1992–1993-as szezonban az NB I/B-ben játszottak. A Komlói Bányász férfi asztalitenisz csapata a legmagasabb osztályban (Extra Liga) 2014-ben és 2015-ben is bajnoki bronzérmet szerzett.

Az egyéni sportágak közül kiemelkedő az atlétika: a város eddigi két olimpikonja (Alföldi Andrea /1992/ Czukor Zoltán /2000, 2004, 2008/) a gyaloglók közül került ki. A városban az alábbi sportágak űzhetők szabadidős vagy versenyszerű jelleggel, szervezett keretek között: aikido, amerikai futball, asztalitenisz, atlétika, autó- és motorsport, darts, íjászat, kerékpár (mountain bike és túrakerékpár), kézilabda, kosárlabda, kungfu, kyokushin karate, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, sakk, sportaerobik, sporthorgászat, szektorlabda, teke, tenisz, természetjárás, triatlon, úszás, vívás, vízilabda.

A város legnagyobb sportlétesítménye a részben felújított, részben felújításra szoruló Komlói Bányász Sporttelep, amely gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el a város szélén. Megtalálható benne egy 10 ezer néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, egy füves, egy műfüves és egy salakos edzőpálya, sportcsarnok, futófolyosó és tekepálya. A város szívében helyezkedik el a Sportközpont, ezerfős lelátójú csarnokkal és 33 méteres medencehosszúságú tanuszodával. Fentieken kívül kisebb sporttermek és iskolai tornatermek szolgálják a sportolni vágyókat, amelyek közül kiemelkedik a Gagarin Általános Iskola 2010-ben átadott, 40x20 méteres küzdőterű, modern csarnoka. Mecsekjánosi településrészen található meg a Dirtpark, amely a motokrossz, enduro, hegyikerékpár, off road, és quad műfajok kedvelőinek nyújt korszerű edzési és versenyzési lehetőséget.

Tovább színesíti a város sportéletét, hogy 2012-2016-ig Komlón játszotta hazai mérkőzéseit a PINKK-Pécsi 424 női kosárlabdacsapata, amely első komlói idényében bajnoki bronzérmet, a másodikban bajnoki címet, a harmadikban kupabronzérmet, a negyedikben bajnoki- és kupabronzot szerzett.

A város válogatott mérkőzéseknek is otthont adott már. 1994. január 5-én a magyar férfi kézilabda válogatott Komlón vívta ki az Eb-részvételt a szlovénok ellen (18-15), 1997. szeptember 17-én pedig a női labdarúgó válogatott a Bányász stadionban múlta felül 10-0 arányban Bosznia-Hercegovina csapatát, világbajnoki selejtezőn.

Neves személyek[szerkesztés]

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt neves személyek

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Komló története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Egyre fogy Komló lakossága. [2015. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 10.)
  6. ↑ A komlói szénbányászat rövid története - Amiről a kövek mesélnek
  7. ↑ Vörös Szabolcs - „Egymást temetjük meg a tudásunkat” / sírva vigadtunk a komlói szénbányászokkal (Válasz Online, 2021.05.21.)
  8. ↑ www.komloimuzeum.eoldal.hu: Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény (magyar nyelven). www.komloimuzeum.eoldal.hu. [2018. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  9. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  11. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  13. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  14. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. ↑ Komló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  16. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  17. ↑ a b Komló Helységnévtár
  18. ↑ Komló Helységnévtár
  19. ↑ Útfelújítás Komló és Mánfa között. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komló_(település)&oldid=27071071”