Komlosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Komlosaurus carbonis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Archosauria
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Ornithopoda
Nem: Komlosaurus carbonis
Kordos, 1983

A komlosaurus (Komlosaurus carbonis) Baranya megyében megtalált lábnyomleletek alapján leírt dinoszaurusz.

Felfedezés és elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

200 millió évvel ezelőtt, a Pécs és Komló közt hullámzó tengerpart mocsararas erdőiben és a partközeli édesvízi lapályokban dinoszauruszok éltek. A több ezer ősnövény maradványai tanúsítják, hogy a láperdő páfrányai, a fenyőfélék fái, és cserjéi bőséges táplálékforrást jelentettek a növényevő állatok számára. A páfrányfélék hatalmas erdőségeket alkottak, így a földi légkör oxigéntartalma magasabb volt a mainál, megkönnyítve a rekeszizommal nem rendelkező dinoszauruszok légzését. A mecseki tengerpart sekély vizű, tengeri élővilágban szegény, bűzös, mocsaras táj volt. A buja növényzet csak kisebb testű hüllőket tudott eltartani, melyek a viszonylag kis „Mecsek szigeteken” szaporodhattak. A szénbányászat során megkövesedett tojások is előkerültek.

Az első őshüllő-nyomokra Wein György geológus 1966-ban talált rá a Pécs-vasasi bánya külfejtésében, melyet a következő évtizedekben több száz újabb, esetenként csapásokba rendezett lábnyomlelet követett Komló környékéről és Pécsbányáról (Karolina külfejtés, Lámpás-völgy). A vizsgálatok még legalább 7-8 állatfaj nyomait fedezték fel. A külszíni fejtésben (Karolina-külfejtés) kis szerencsével még napjainkban is rá lehet bukkanni a nyomokra, innen kerültek elő például a pécsi tv-toronyban lévő kiállításon is látható példányok. Az őshüllőnek később Kordos László paleontológus adta a Komlosaurus carbonis nevet, Komlóra és a szénre asszociálva. (Igaz, első lelőhelyéről akár Vasassaurus is lehetett volna.)

A mai Magyarország területéről a 2000-es évek elejéig csak a mecseki kőszénbányákban sikerült biztosan kimutatni a dinoszauruszok előfordulását. Kordos a felfedezéseket így értékelte 1989-ben: „Az 1988-ban felfedezett, több száz dinoszaurusz-lábnyom jelenleg a világ leggazdagabb ilyen leletegyüttese”.

A Komloszaurusz a dinoszauruszok addig ismeretlen faját képviselte, felfedezése ezért igazi szenzációt jelentett a tudományos világban. A pécsiek pedig büszkén mondhatják, hogy „nekünk is van dinoszauruszunk”.

Korának meghatározásához segítséget nyújt más ősmaradványok vizsgálata. Ugyanebből a kőszenes rétegből előkerültek olyan ammonitesz fajok, melyekről tudjuk, hogy a jura földtörténeti kor elején éltek, így a lábnyomok korát is 200 millió évben lehet meghatározni.

A Komloszaurusz 12-18 cm-es, három újjból álló hátsó lábain járt, egy lépéssel kb. 60-70 centimétert tett meg. Járás közben erős farkával egyensúlyozott. Más dinoszauroszokkal összevetve nem volt óriás, de magassága elérhette akár az 1-2 métert is.

A Komloszaurusz rekonstruálása egy lábnyom és némi farok-lenyomat alapján nem könnyű feladat, de a hasonló, épen maradt dinoszauruszok vizsgálata alapján és némi fantáziával többen is megkísérelték. 2006-ban a Pécsi tévétorony-ban létesített kiállítás formálta először a dínót szoborrá, addig csupán a lábnyomait állították ki a pécsi és komlói bányászati múzeumokban. A szobor elsősorban a gyerekek számára, a tudományos népszerűsítés jegyében készült. Ennek oka, hogy a komloszaurusz a felfedezését követően lassan újra "kihalt". Újra felfedezése Szász István pécsi marketing szakember nevéhez kötődik, aki meglátta benne a fantáziát, és létrehozta az "Érdekességek a Mecsek történetéből" című kiállítást. A kilátó presszó szintjén kialakított installáció azóta népszerű látnivaló, amivel a média is egyre gyakrabban foglalkozik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dínó a TV-toronyban (BAMA) [1]
  • Baranyai volt az első magyar dínó (Index) [2]
  • A mecseki dinoszaurusz a pécsi Tv-toronyban! [3]