Bágyogszovát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Bágyogszovát
Bágyogszovát címere
Bágyogszovát címere		 Bágyogszovát zászlaja
Bágyogszovát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterNagyné Molnár Ildikó (független)[1]
Irányítószám9145
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1261 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 17° 21′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 17° 21′ 37″
Bágyogszovát (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bágyogszovát
Bágyogszovát
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bágyogszovát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bágyogszovát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bágyogszovát község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Rábaközben fekszik 11 kilométerre Csornától délkeleti irányban. A mai község Bágyog és Rábaszovát egyesüléséből jött létre; az északnyugatra fekvő bágyogi rész egyutcás, a délkelet felé eső szováti rész összetett település, de a temploma körül mindkét községrész úgynevezett orsós jellegű kiszélesedést mutat.

Megközelítése[szerkesztés]

Főutcaként északnyugat-délkeleti irányban a település mindkét részén végighúzódik a 8511-es út; ezen érhető el a község Csorna és a 85-ös főút felől, illetve délkeleti irányból Bodonhely-Kisbabot felől, Szilsárkány felől pedig a 8423-as úton.

Vasútvonal nem érinti. Korábban a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonal Bágyogszovát megállóhelye kínálta, amely a neve ellenére Dör község közigazgatási területén létesült, a 8511-es út vasúti keresztezése mellett, de a nagy távolságból fakadóan (Rábaszováttól mintegy 5,5, Bágyogtól 4 kilométerre található) sosem volt jó a kihasználtsága, ezért ki is vették a személyforgalmi menetrendből.

Története[szerkesztés]

„A bágyogszovátiak, ha községük történetét kutatják a múltban, két – önálló – települést kell vallatóra fogni. Mindkettő Árpád-kori település”

„Szovát neve kétségkívül ószláv maradvány; annyit jelent, mint Szent, Szentély.” Elképzelhető, hogy az Árpád-korban a környék egyetlen temploma állt itt, mert akkor a templom olyan nagy és ritka dolog volt, hogy helységeket neveztek el róla. „Egyes források szerint Bágyog neve is szláv eredetű: Bog (Isten-uk, Istenes).” Más megközelítés szerint „Bágyog neve a bádog főnévből keletkezett személynévi áttétellel.”

„Oklevél először 1224-ben említette Szovátot Terra Zoac néven.” Szovát ebben az időben királyi várföld volt, de II. Endre király visszavette, és a győri püspöknek ajándékozta.

Bágyog községgel 1351-ben találkozhatunk először: egy oklevél Baguk néven említi. Ezen oklevél szerint a községet a Kanizsayak kapták meg Nagy Lajos királytól. 1454-ben a Kanizsayak zálogba adták a falut. Szovát birtoklásáért 1478-ban perre került sor, melynek eredményeként a falut a püspöknek ítélték.

A török idők nem múltak el nyomtalanul a két település felett. A XVI. század folyamán a török többször is feldúlta, kirabolta a Rábaközt. Ebben az időben mindkét község a győri püspökség Rába-átkelőhelyét védő keszői várhoz tartozott, oda vitte hadiadóját.

Bágyog 1649 körül a török pusztítás következtében kisebbre sorvadt, Szovát pedig 1680-ban teljesen elpusztult, és 1693-ig nem létezett.

A török harcok elmúltával Kolonits Lipót győri püspök a területre új lakókat telepített. A telepítések vezetője Foki János volt (ma egy „domb” őrzi emlékét). Szovát lakossága tehát nem azonos az őslakókkal. A mai település sem a régi helyén áll. A régi Szovát a mai falutól délre, Rábapordány irányában terült el. Temetője az úgynevezett Kisgyöpön volt, a pordányi út helyén, nem pedig a mai helyén (az Árpád utca – Fő utca találkozásánál).

A települések történetében az 1710-es év ismét pusztulást hozott: Bágyog 200 lakósából pár hónap alatt 60 a pestisjárvány áldozata lett.

A háborúk, járványok elmúltával a község a csendes fejlődés, gyarapodás időszakába lépett. A két falu szerződéses viszonyban volt földesurával, a győri püspökkel, s bár a püspök többször is urbáriumot próbált kényszeríteni a falvakra, ez a viszony fennmaradt. A földesúrnak saját kezelésű majorsága a községekben nem volt, ezért a lakosságnak lehetősége nyílt irtásföldjeinek növelésére és a maradványföldek ingyenes használatára.

A 18. század vége és a 19. század eleje mindkét túlnyomóan katolikus községben a templomépítés kora volt. Ekkor bontották le a korábbi kis templomokat, s építettek helyettük újakat.

A bágyogi templom 1768 és 1772 között épült Zichy Ferenc püspök kegyúrsága alatt. A templom a barokk stílus jegyeit viseli magán, tervezője Hefele Menyhért volt. A templom védőszentje Szent Márton, ami azért is érdekes, mert ő a korai templomok védőszentje szokott lenni.

Lehetséges, hogy a bágyogi plébánia az első korszakból származik. A temető a templom körül terült el 1804-ig, ma a falun kívüli területen található.

A szováti templom1795 és 1804 között épült Fengler József püspök idején. A templom szintén a barokk stílus jegyeit viseli magán, védőszentje Mária Magdolna.

A szabadságharc sem múlt el nyomtalanul a két község életében. A harcokban a falvak 18 honvédje vett részt.

A kiegyezés utáni korszakban, 1872-ben épült Bágyogon az egytantermes iskola.

Az I. világháborúban a két település lakosai közül 61-en haltak hősi halált.

1941-ben került sor a két község első egyesítésére. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, a két község 1945-ben ismét szétvált.

A második világháború újra áldozatokat követelt a falvaktól: 64 katonai és 3 polgári személy esett áldozatul a harcoknak. Az áldozatok nevét az utókor kőbe véste, s minden évben megemlékezik róluk.

A második világháború elmúltával ismét fejlődés következett. A két község teljesen összeépült, köztük csak a Kepési csatorna (a "Nagyárok") képez természetes választóvonalat. A két községet – Bágyogot és Rábaszovátot – 1950. szeptember 1-én ismét összevonták, s a település új neve Bágyogszovát lett.

A községek gazdálkodásában mindig a mezőgazdaság dominált.

Fő terményük sokáig a búza, a cukorrépa és a burgonya volt. A két világháború között az állattenyésztés tett szert nagyobb jelentőségre: szarvasmarhát, juhokat, lovakat is tenyésztettek.

Az 1950-es években termelőszövetkezet alakult, amely főként szarvasmarha- és sertéstenyésztést, illetve gabonatermesztést folytatott. A szövetkezet 1992-ben szűnt meg.

Ma a falu határát magángazdák művelik, akik kertészeti növényeket is termesztenek: uborkát, paradicsomot, paprikát.

20-21. századi bágyogszováti kronológia

  • 1905: emeletes iskolát építenek Rábaszováton
  • 1927: megépül a falut a Győr-Sopron közti úttal összekötő köves út
  • 1930: iskola épül Bágyogon
  • 1934: bevezetik a villanyt
  • 1939: mélyfúrású kút készül Rábaszováton (128 m mély)
  • 1941: Bágyog és Rábaszovát egyesül
  • 1942:  a 6 osztályos elemi iskolát 8 osztályossá szervezik, ami 1946-ban valósul meg
  • 1945: a korábbi két község újra szétválik
  • 1950: járdák épülnek minden utcában, indul a Fakarusz járat, később autóbusz
  • 1950: újra összevonják a két községet
  • 1950: mélyfúrású kút készül a bágyogi falurészen (54 m mély)
  • 1952: Bágyogszováton 17 taggal termelőszövetkezet alakul ( a tagság nagy részének nem volt saját földje, összes területük 27 hektár volt)
  • 1954: járási bajnokságot nyer a futballcsapat
  • 1956: tiltakozás a beszolgáltatás ellen, a községházán papírokat égetnek
  • 1956: 64 fő elindul új hazát keresni
  • 1959: két termelőszövetkezet alakul
  • 1962: a két termelőszövetkezet Rábaköz tsz. néven egyesül a bodonhelyivel (állományi létszáma 350 fő körül)
  • 1960: az 1927-ben épített köves utat szélesítik, portalanítják
  • 1960: a kézi aratást felváltja a kombájn
  • 1966: átadják a művelődési házat
  • 1975: járási bajnokságot nyer a futballcsapat
  • 1980: központi iskola épül a művelődési ház mellett
  • 1981: hősi emlékmű avatása a II. világháború áldozatai tiszteletére (64 halott)
  • 1984: teljesen új sportöltöző, szertár kerül átadásra
  • 1985: felújított, kibővített óvodaépület készül el
  • 1989: átadják az új egészségügyi intézményt
  • 1990: megépül a vezetékes ivóvízhálózat
  • 1990-es évek: megépül a vezetékes gázrendszer, kiépül a telefonhálózat, megkezdődik a rendszeres szemétszállítás
  • 1990: megyei bajnokságot nyer a női kézilabda csapat
  • 1992: megkezdődik a termelőszövetkezet felszámolása, mivel a nagy bankhitelt a tsz. már nem tudja kezelni
  • 1993: ismét rendezik a földtulajdont, mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők kezdik el működésüket
  • 1995: a Dunántúl-szerte ismert női kézilabda csapat bajnokságot nyer az NB II-ben
  • 1997: járási bajnokságot nyer a futballcsapat
  • 2008: az egykori tejcsarnok helyén falumúzeum nyílik
  • 2009: megkezdi működését a www.bagyogszovat.hu
  • 2009: társadalmi összefogással megújul az artézi kút
  • 2010: uniós támogatással közpark és kútház épül
  • 2011: az egykori tűzoltófecskendő fölé társadalmi összefogással tető kerül
  • 2013: a megyei bajnokság III. osztályában bajnok lesz a futballcsapat
  • 2013: uniós támogatással szabadtéri lőtéri épület készül
  • 2014: a körzeti bajnokság aranyérmese lesz a tekecsapat
  • 2014: megnyílik a tájház
  • 2015: ismét aranyérmes lesz a tekecsapat
  • 2016: megújul az 1929-ben épített községháza
  • 2016: újabb aranyérmet szerez a tekecsapat
  • 2016: „büszkeségpont” létesül az 1956-os forradalom tiszteletére

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Knoll Gyula (KDNP-FKgP))[3]
  • 1994-1998: Tóth Zoltán (független)[4]
  • 1998-2002: Tóth Zoltán (független)[5]
  • 2002-2006: Takács Csaba (független)[6]
  • 2006-2010: Takács Csaba János (független)[7]
  • 2010-2014: Horváth László (független)[8]
  • 2014-2019: Horváth László (független)[9]
  • 2019-től: Nagyné Molnár Ildikó (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1304
1298
1293
1333
1287
1261
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,6%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,1% (12,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. ↑ a b Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  10. ↑ Bágyogszovát Helységnévtár
  11. ↑ http://viasanctimartini.eu/gyalogos-utak

Helyi civil szervezetek[szerkesztés]

  • Bágyogszovátért Egyesület
  • Bágyogszováti Lövészklub
  • Bágyogszováti Polgárőr Egyesület
  • Bágyogszováti Sportegyesület
  • Bágyogszováti Starlight Dance SE
  • Bágyogszováti Tűzoltó Egyesület
  • Borostyán Nyugdíjas Klub
  • Máltai Szeretet Szolgálat helyi csoportja
  • Vöröskereszt helyi szervezete
  • ROZMARING Hagyományőrző Néptánc Együttes

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bágyogszovát&oldid=26908877”