„Kolozs megye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (Pekola), visszaállítva EmausBot szerkesztésére |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: lt:Klužo apskritis |
||
147. sor: | 147. sor: | ||
[[ja:クルジュ県]] |
[[ja:クルジュ県]] |
||
[[ko:클루지 주]] |
[[ko:클루지 주]] |
||
[[lt:Klužo apskritis]] |
|||
[[nl:District Cluj]] |
[[nl:District Cluj]] |
||
[[nn:Cluj fylke]] |
[[nn:Cluj fylke]] |
A lap 2012. július 7., 15:14-kori változata
- A Magyar Királyság Kolozs megyéjét lásd a Kolozs vármegye szócikkben.
Kolozs megye (Cluj) | |
Kolozs megye címere | |
Adatok | |
Ország | Románia |
Régió | Erdély |
Megyeszékhely | Kolozsvár |
Jelzés | CJ |
Terület | 6674 km² |
Körzethívószám | (+40) 264 |
Népesség | |
Népesség | 679 141 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Népsűrűség | 103,7 fő/km² |
Térkép | |
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozs megye témájú médiaállományokat. |
Kolozs megye (románul: Județul Cluj): közigazgatási egység Romániában.
Fekvése
Románia észak-nyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár (310 243 lakos). Határmegyéi: Bihar megye nyugaton, Maros megye és Beszterce-Naszód megye keleten, Szilágy megye és Máramaros megye északon és Fehér megye délen.
Természetföldrajz
A teljes terület 6674 km². Területének 1/3-a hegyvidék a megye dél-nyugati részén – Gyalui-havasok (Erdélyi-középhegység) 1800 méternél magasabb csúcsokkal. A legfontosabb folyók a Kis-Szamos, az Aranyos és a Sebes-Körös.
Éghajlat
Az éghajlat mérsékelt kontinentális, hűvös nyarakkal és kevésbé hideg telekkel. A domborzat alapján két fő éghajlati övezet különböztethető meg: hegyi éghajlat és dombsági éghajlat. Az átlagos évi hőmérséklet 2 °C a dél-nyugati magasabb részeken és 8.2 °C a dombságokon. Július a legmelegebb hónap, az átlagos hőmérséklet 8-10 °C a hegyekben és 18-19 °C a dombokon. A leghidegebb hónap a január, melynek átlagos hőmérséklete a hegyekben -8 °C, a dombokon -4.4 °C. A legmagasabb hőmérséklet 39 °C volt 1931-ben Aranyosgyéresen, a legalacsonyabb -32.6 °C 1942-ben ugyancsak Aranyosgyéresen. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1400 mm. Az uralkodó szél a nyugati és észak-nyugati.
Népesség
Kolozs megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2]
2007-ben a megye lakossága 692 316 fő, a népsűrűség 103,7 fő/km². A legutóbbi (2002-es) népszámlálás szerint a megye nemzetiségei: román (79,4%), magyar (17,4%), cigány (2,8%). A Mócvidék, a Mezőség egy része, a Déstől, Szamosújvártól nyugatra eső vidék dominánsan román többségű. A Mezőségben, Kalotaszegen, illetve Aranyosszéken több magyar domináns lakosságú sziget lelhető fel. Például a Mezőség területén Szék, Vajdakamarás, Magyarszovát. A városok román többségűek, ám minden városban életképes magyar közösség él, és csupán Aranyosgyéresen nem éri el az arányuk a 10%-ot. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon élnek, itt a lakosság 32,49%-át teszik ki.
Települések
Városok: Kolozsvár, Torda, Dés, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Bánffyhunyad.
Gazdasága
Kolozs megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal rendelkezik Erdélyben és Romániában, sok külföldi befektető is ezt a megyét választotta. Kolozsvár az egyik legfontosabb IT és pénzügyi központ. Szenet és ércet is bányásznak.
Turizmus
A megye legfontosabb turistacélpontjai: Kolozsvár; a dél-nyugati hegységek barlangjai; Torda, Dés, Szamosújvár történelmi központjai.
Lásd még
Hivatkozások
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája