Garamkelecsény
| Garamkelecsény (Hronské Kľačany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1275 |
| Polgármester | Miroslav Kollár |
| Irányítószám | 935 26 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1401 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 186 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 7,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 14′ 24″, k. h. 18° 34′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 24″, k. h. 18° 34′ 06″ | |
| Garamkelecsény weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamkelecsény (szlovákul Hronské Kľačany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 3 km-re, északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Első említése 1209-ben „Chelecen” alakban szerepel abban a pápai oklevélben, amely a garamszentbenedeki apátságot erősíti meg birtokaiban. Ez a korai település feltételezhetően áldozatul esett a tatárok pusztításának, akik miután végigrabolták a Garam bal partját, 1241. június 12-én átkeltek a folyón és betörtek a Felvidék nyugati részeire, valamint Bars vármegye északi területére. 1275-ben „Kelechen” alakban, majd 1302-ben újra feltűnik a falu neve, melynek lakói ekkor Bars várának szolgálatában álltak. 1388-tól a falu már a lévai váruradalomhoz tartozott. 1570-ben „Kelechen” néven említik. 1634-ben a falu közvetlen közelében épült meg a Perec csatorna, mely vízvédelmi célokat szolgál. 1664-ben a török kiűzése után az elnéptelenedett településre új lakók érkeztek. 1715-ben kocsmája és 27 adózó háztartása volt. 1764-ben említik első ismert bíróját, Ján Bakajt.
Vályi András szerint: „Garam Kelecsény. Tót falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ó Barshoz közel, és annak filiája, földgye, és réttye jó, szőlejik alatt kaszállnak, vagyonnyait könynyen el adhattyák.”[2]
1828-ban 83 házában 550 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek geográfiai szótárában: „Garan-Kelecsény, Bars m. tót falu, Léva és Bars közt: 549 kath., 4 evang. lak. s kövér rétekkel és szántóföldekkel. F. u. h. Eszterházy. Ut. post. Léva.”[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkelecsény, Léva közelében fekvő tót kisközség, 1368 róm. kath. vallású lakossal. E községről már 1209-ben találunk említést egy azon kori oklevélben. 1390-ben Sárai László az ura. A XV. század közepén azonban Lévai János és a szent-benedeki káptalan pörösködnek miatta. 1489-ben az elpusztított községek között van említve. Folyvást a mai nevén szerepel, így 1506-ban is, a mikor Ulászló a Harasztiakat az időközben elzálogosított birtokba vezetteti. 1618-ban már mint a lévai vár tartozéka, Keleczeny alakban, egyike volt a vármegye behódolt községeinek. Ezen túl azután Léva várának urai a birtokosai. 1797-ben teljesen puszta község volt, a mit a községházán őrzött egykorú oklevél bizonyít, mely szerint akkoriban Jaklin Miklós, Olsa Mátyás, Móré Zsigmond, Névery Ádám és Nagy Mátyás felhivást bocsátanak ki az iránt, hogy a kik e puszta helyen meg akarnak szállani és házakat építeni, azokat a nevezettek mindenben támogatni fogják, sőt a szükséges vetőmagvakat ingyen bocsátják rendelkezésükre, a községhez tartozó malmot pedig szintén a falubelieknek, illetve a letelepülőknek engedik át használatra. E felhivásnak volt is foganatja, mert néhány évvel később már lakott községet találunk itt. A községet azonban 1830-ban a tűz pusztította el. Katholikus temploma megrongálva bár, de a településkor már fennállott, mert 1784-ben épült. A község postája, távirója és vasúti állomása Léva.”[4]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 704 lakosából 698 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 860 lakosából 35 magyar és 777 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 941 lakosából 22 magyar és 911 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1072 lakosából 26 magyar és 1037 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1034 lakosából 2 magyar és 1032 csehszlovák volt.
1930-ban 1190 lakosából 2 magyar és 1175 csehszlovák volt.
1991-ben 1524 lakosából 2 magyar és 1516 szlovák volt.
2001-ben 1468 lakosából 1459 szlovák és 6 magyar volt.
2011-ben 1463 lakosából 1429 szlovák és 7 magyar.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1859. január 22-én Peske Géza magyar festőművész.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1932-ben épült, ma ez a falu messze kiemelkedő, legmagasabb építménye.
- Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt régi, római katolikus temploma 1784-ben épült, ma a temetőben áll. Elődje egy 1764-ben épített kápolna volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Garamkelecsény Szlovákia térképén
- Garamkelecsény a Barsi Régió honlapján
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |  | |
