Február 2.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Február 2 szócikkből átirányítva)
<< Február >>
H K Sze Cs P Szo V
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28
         
2014

Február 2. az év 33. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 332 (szökőévekben 333) nap van hátra.

Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos és gazdasági események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmi, színházi és filmes események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenei események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportesemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek, emléknapok, világnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barna medve, gyertyaszentelő kedvelt „időjósa”
  • Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a katolikus egyházban: e napon a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat.
    • Gyertyaszentelő és a tavaszjóslatok: Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg.[1] Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják.[2] A különböző vadállatok összekapcsolása a tavasz várásával ősi pogány ünnepekre nyúlik vissza. Február 14-ére esett az ókori rómaiaknál a Lupercalia ünnepe[3], amikor a természet rituális megtisztulását és a rómaiak totemisztikus farkasősét ünnepelték. Máshol, például Franciaország területén a medve játszott hasonló szerepet a közelgő tavasz ünneplésében. A kereszténység hivatalos vallássá emelése után a Lupercalia ünnep helyére, február 14-ére a Gyertyaszentelő Boldogasszony vagy másképp Szűz Mária megtisztulásának ünnepe került. Ez a karácsony utáni 40. napra esett, mivel a zsidó hagyomány szerint a szülő nő negyven nap alatt tisztult meg. Az 5. századtól a római pápa a karácsonyt az addigi január 6-áról december 25-ére, Mária megtisztulásának napját pedig február 2-ára helyezte át. A korábbi farkas- és medvekultusz emléke azonban a keresztény ünnep napjához kapcsolódva népi jóslatok formájában élt tovább.[4]
  • A vizes élőhelyek világnapja. 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölte a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára 116-ra emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer.
  • Szerzetesek világnapja. A katolikus egyház 1997 óta ünnepli ezen a napon II. János Pál pápa kezdeményezésére azt a mintegy egymillió férfit és nőt, akik szerzetesként élik életüket. A magyar katolikus egyház csaknem kilencven szerzetesrendet, 60 női és 28 férfi rendet tart nyilván.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. it:Per la santa Candelora se nevica o se plora dell'inverno siamo fora
  2. The Weather Doctor Almanac 1998
  3. Eredetileg február 13-án tartották Faunus isten ünnepét, február 15-én pedig a Lupercaliát, de a császárkorra a két ünnep valószínűleg összeolvadt és többnapos Lupercalia ünneppé vált, amely a februári törvényszüneti napokon (dies nefasti), azaz február 13-15 között zajlott - lásd: Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok - Romulus, 21.3
  4. Note on the Ground-Hog Myth and its Origin