Korláthelmec

Korláthelmec (Холмець)
Korláthelmec címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás
Község	Baranya község
Rang	falu
Alapítás éve	14. század
Irányítószám	89444
Népesség
Teljes népesség	901 fő (2001) 882 fő (1910)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″48.525, 22.386666666667
Korláthelmec Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Korláthelmec témájú médiaállományokat.

Korláthelmec (1899-ig Putka-Helmecz, ukránul Холмець (Holmec / Kholmets'), szlovákul Helmec, ruszinul Chlumec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 14 km-re délkeletre fekszik.

Története

Eredeti neve Helmec volt, melyet a 14. század végén említett először oklevél.

A 14. században a Helmeczy család birtoka volt.

A birtokot a 15. században a Korláth család szerzett meg, a település az ő birtokásuk idején nyerte nevének előtagját is.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. 1910-ben 882 lakosából 871 magyar, 21 ruszin volt, ebből 158 római katolikus, 357 görögkatolikus, 284 református volt. Ma 965 lakosából 408 a magyar.

A település földművesei a szovjet érában a környező falvakban élő sorstársaikkal együtt a helyi állami gazdaságban dolgoztak. A szovhoz fő profilja akkoriban az állattenyésztés, a szőlő- és a takarmánytermesztés volt. A helmeciek túlnyomó része már ezekben az évtizedekben is Ungvár ipari üzemeiben vállalt munkát. Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező gazdasági válság miatt igen sokan veszítették el városi munkahelyüket. Egy részük hazajött gazdálkodni, túlnyomó többségük azonban a határ túloldalán – Magyarországon, Szlovákiában – próbált szerencsét. Jó néhányan még ma is ott dolgoznak.

2000 tavaszán felszámolták a közös gazdaságot, a földet négy hektárjával szétosztották a tagok és a kolhoznyugdíjasok között. Ez teremtette meg a családi gazdaságok alapját. A korláthelmeci határban két farmer tevékenykedik 15-15 hektáron. Az itteni gazdák főként szemes terményt termesztenek, jószágot tartanak, néhányan közülük az utóbbi években szőlőt, gyümölcsöst telepítettek. Az itteni hegyen ugyanis a régebbi időkben finom gyümölcs és jóízű szőlő termett.

Az utóbbi években egyre több ungvári ipari és szolgáltató vállalatnál indult újra a termelés, így a helyiek közül ismét sokan járnak a városba dolgozni.

A helyi magyar tannyelvű elemi iskolának jelenleg csupán 8 tanulója van. A településen az utóbbi években 2 új vegyesbolt is nyílt, egyikük kávézóként is működik. Felcserközpontja, klubja, postája helyben. A helyi vállalkozók névsorában egy asztalos, egy gépkocsiszerelő és egy sírkőkészítő mester neve szerepel.

A településre 2005-ben jutott el a földgáz, ennek nyomán sok otthont építettek újjá.

A helybéliek igen korán elfogadták a kálvini tanokat. A krónikák tanúsága szerint a gyülekezet 1618-ban már anyaegyház, nincsenek filiái. A régi templomot a hívek 1799-ben lebontották. 1801-ben a gyülekezet hozzákezdett az új templom építéséhez, melyet 1806-ban fejeztek be. Ma az épület műemlék.

Római katolikus egyháza 1989-ben alakult újjá, ekkor az igen rossz állapotban levő templomot teljesen felújították. A településen jelentős számban élnek görögkatolikus és pravoszláv hívek is. Mindkét gyülekezetnek példásan rendben tartott temploma van.

Már csak jobbára az elhanyagolt pincék emlékeztetnek a hegyen kialakított egykor igen hangulatos pincesorra. A század harmincas éveiben itt a szőlősgazdák présházai álltak.

A falu népe 1989 áprilisában a temetőkertben emlékművel állított a II. világháborúban odahaltaknak, és a sztálini lágerekben elpusztultaknak.

Meleg nyári napokon a helybéliek az Oroszkomoróc mellett levő víztározók partján keresnek felüdülést. Itt az egyik tavat halakkal telepítették be, a másik a fürdőzőké. A folyami horgászat kedvelői az innét 7-8 km-re levő Latorcára járnak. A község délnyugati határában húzódó Kiserdőt nyár elejétől, a gombaszezon beindulásától kezdve igen sokan keresik fel. Kisebb hegyi túrára, kirándulásra alkalmas a község mögött emelkedő hegy. Télen az egyik domboldal kiválóan alkalmas a szánkózásra és síelésre.

A megyeszékhely innét bő negyedórás autóút során érhető el. Ungváron igen sok az érdekes látnivaló, hangulatos a belváros, az ódon vár, gazdagon díszítettek a templomok, sok látnivaló akad a szabadtéri Néprajzi Múzeumban is. A településről 40 percnyi autóút után érjük el Kárpátalja második legnagyobb városát, a 80 ezer lelkes Munkácsot.

Nevezetességek

• Református temploma - A falunak már a 13. században is volt temploma, melyet a 17. században a reformátusok kaptak meg. Ezt a gótikus templomot 1799-ben bontották le. Új református templomát 1803 és 1806 között építették klasszicista stílusban.

Források

• Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
• http://korlathelmec.karpatszallas.net
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X