„Pulszky Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Források, információk
25. sor: 25. sor:


== Élete és munkássága ==
== Élete és munkássága ==
A jómodú család gyermeke tanulmányait [[Miskolc]]on, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a [[Pázmány Péter Tudományegyetem|pesti egyetem]] jogi karán szerezte. Még Eperjesen, életre szóló barátságot kötött [[Eötvös József (író)|Eötvös József]]fel, a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel.
A jómódú család gyermeke tanulmányait [[Miskolc]]on, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]] jogi karán szerezte. Még Eperjesen, életre szóló barátságot kötött [[Eötvös József (író)|Eötvös József]]fel, a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel.
Fiatalkorában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja [[Fejérváry Gábor]] (*1780–†1851), akivel többször beutazta [[Európa|Európát]]. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is.
Fiatalkorában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja [[Fejérváry Gábor]] (1780–1851), akivel többször beutazta [[Európa|Európát]]. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is.


Az utazások után joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a [[reformkor]] jelentős alakjaival így [[Deák Ferenc|Deákkal]], [[Kölcsey Ferenc|Kölcseyvel]]. Pesten kapcsolatba került olyan irodalmi nagyságokkal, mint [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]], [[Bajza József (költő)|Bajza]] vagy [[Czuczor Gergely|Czuczor]]. [[1834]]-ben Az ügyvédi vizsga letétele után [[Sáros vármegye]] aljegyzője volt. [[1837]]-ben újabb utazást tett nagybátyjával [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]]. [[1839]]-től [[Sáros vármegye]] követe az országgyűlésben.
Az utazások után joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a [[reformkor]] jelentős alakjaival így [[Deák Ferenc|Deákkal]], [[Kölcsey Ferenc|Kölcseyvel]]. Pesten kapcsolatba került olyan irodalmi nagyságokkal, mint [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]], [[Bajza József (költő)|Bajza]] vagy [[Czuczor Gergely|Czuczor]]. [[1834]]-ben Az ügyvédi vizsga letétele után [[Sáros vármegye]] aljegyzője volt. [[1837]]-ben újabb utazást tett nagybátyjával [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]]. [[1839]]-től [[Sáros vármegye]] követe az országgyűlésben.


[[1844]]-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így [[Pulszky Ágost|Ágost]], [[Pulszky Károly|Károly]], [[Pulszky Polixénia|Polixénia]] (*1857–†1921) és [[Pulszky Garibaldi|Garibaldi]] (*1861–†1926) ).
[[1844]]-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így [[Pulszky Ágost|Ágost]], [[Pulszky Károly|Károly]], [[Pulszky Polixénia|Polixénia]] (1857–1921) és [[Pulszky Garibaldi|Garibaldi]] (1861–1926) ).


Mielőtt államtitkár lett, 1848. [[március 24.|március 24]]-től [[április 20.|április 20]]-ig az ideiglenes rendőri bizottmány tagja volt. Az első felelős kormányban előbb [[Kossuth Lajos|Kossuth]] mellett pénzügyi ([[1848]]. [[április 29.|április 29]] – [[május 3.|május 3]]), majd [[Esterházy Pál Antal|Esterházy Pál]], a király személye körüli miniszter mellett államtitkár volt [[Bécs]]ben [[1848]] október közepéig, egyúttal államtitkárként [[szeptember 9.|szeptember 9]]-ig a király személye körüli minisztérium adminisztratív vezetője is. [[szeptember 9.|Szeptember 9]]-től október közepéig a király személye körüli minisztérium vezetője volt. Felmentése után visszatért [[Pest (történelmi település)|Pest]]re, ahol a [[Honvédelmi Bizottmány]] földmívelés-, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt [[december 31.|december 31]]-ig.<ref>Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 370. p.</ref> [[1849]]-ben Kossuth [[London]]ba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. [[1851]]-[[1852|52]]-ben, miután Kossuth elhagyta [[Törökország]]ot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] körútján. Kapcsolatuk az [[1860-as évek]]ben romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a magyarországi kiegyezés támogatására.
Mielőtt államtitkár lett, 1848. [[március 24.|március 24]]-től [[április 20.|április 20]]-ig az ideiglenes rendőri bizottmány tagja volt. Az első felelős kormányban előbb [[Kossuth Lajos|Kossuth]] mellett pénzügyi ([[1848]]. [[április 29.|április 29]] – [[május 3.|május 3]]), majd [[Esterházy Pál Antal|Esterházy Pál]], a király személye körüli miniszter mellett államtitkár volt [[Bécs]]ben [[1848]] október közepéig, egyúttal államtitkárként [[szeptember 9.|szeptember 9]]-ig a király személye körüli minisztérium adminisztratív vezetője is. [[szeptember 9.|Szeptember 9]]-től október közepéig a király személye körüli minisztérium vezetője volt. Felmentése után visszatért [[Pest (történelmi település)|Pest]]re, ahol a [[Honvédelmi Bizottmány]] földmívelés-, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt [[december 31.|december 31]]-ig.<ref>Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 370. p.</ref> [[1849]]-ben Kossuth [[London]]ba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. [[1851]]-[[1852|52]]-ben, miután Kossuth elhagyta [[Törökország]]ot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] körútján. Kapcsolatuk az [[1860-as évek]]ben romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a magyarországi kiegyezés támogatására.
39. sor: 39. sor:


Maga Pulszky Ferenc, akit a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] kultúrpápájának is neveznek, [[1869]]-től 25 éven át a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] igazgatója volt. Nyugdíjazása után, [[1872]]-től a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető ([[Régészeti Társaság]], [[Képzőművészeti Társaság]]) vagy tag ([[Kisfaludy Társaság]], [[Petőfi Társaság]]).
Maga Pulszky Ferenc, akit a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] kultúrpápájának is neveznek, [[1869]]-től 25 éven át a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] igazgatója volt. Nyugdíjazása után, [[1872]]-től a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető ([[Régészeti Társaság]], [[Képzőművészeti Társaság]]) vagy tag ([[Kisfaludy Társaság]], [[Petőfi Társaság]]).
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841), később igazgató tagja ([[1873]]-tól), 1886-1895 között osztályelnöke, végül pedig másodelnöke volt ([[1895]]-től haláláig).
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841), később igazgató tagja ([[1873]]-tól), 1886–1895 között osztályelnöke, végül pedig másodelnöke volt ([[1895]]-től haláláig).


== Szabadkőműves pályafutása ==
== Szabadkőműves pályafutása ==

A lap 2015. április 4., 13:33-kori változata

Pulszky Ferenc
Született1814. szeptember 17.
Eperjes
Elhunyt1897. szeptember 9. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaWalter Terézia (1819-1866)
Gyermekei
Foglalkozásapolitikus, régész
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • Magyarország király személye körüli minisztere (1848. szeptember 9. – 1848. október)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1867. május 7. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza)
Pulszky Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 30. Szobrász: Donáth Gyula.

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.

Élete és munkássága

A jómódú család gyermeke tanulmányait Miskolcon, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a Pesti Egyetem jogi karán szerezte. Még Eperjesen, életre szóló barátságot kötött Eötvös Józseffel, a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel. Fiatalkorában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja Fejérváry Gábor (1780–1851), akivel többször beutazta Európát. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is.

Az utazások után joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a reformkor jelentős alakjaival így Deákkal, Kölcseyvel. Pesten kapcsolatba került olyan irodalmi nagyságokkal, mint Vörösmarty, Bajza vagy Czuczor. 1834-ben Az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője volt. 1837-ben újabb utazást tett nagybátyjával Nyugat-Európában. 1839-től Sáros vármegye követe az országgyűlésben.

1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így Ágost, Károly, Polixénia (1857–1921) és Garibaldi (1861–1926) ).

Mielőtt államtitkár lett, 1848. március 24-től április 20-ig az ideiglenes rendőri bizottmány tagja volt. Az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett pénzügyi (1848. április 29 – május 3), majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett államtitkár volt Bécsben 1848 október közepéig, egyúttal államtitkárként szeptember 9-ig a király személye körüli minisztérium adminisztratív vezetője is. Szeptember 9-től október közepéig a király személye körüli minisztérium vezetője volt. Felmentése után visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány földmívelés-, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt december 31-ig.[1] 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. 1851-52-ben, miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a magyarországi kiegyezés támogatására.

Az 1861-es választásokon Sáros vármegyében képviselőnek választották, de ekkor még nem léphetett magyar földre. Eötvös közbenjárására végül 1866-ban Pulszky is hazatérhetett Magyarországra, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. A feltételt megtartotta, sőt támogatta is Deák politikáját az országgyűlésben, előbb Szentes, majd Szécsény követeként.

Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezen gyűjteményekből jött létre az 1870-es években (Pulszky egyik barátjának, Ráth Györgynek a vezetése alatt álló) Iparművészeti, majd az 1880-as években a Szépművészeti Múzeum jogelődje, az Országos Képtár (melynek igazgatója Pulszky fia, Károly volt).

Maga Pulszky Ferenc, akit a dualizmus kultúrpápájának is neveznek, 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Nyugdíjazása után, 1872-től a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) vagy tag (Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841), később igazgató tagja (1873-tól), 1886–1895 között osztályelnöke, végül pedig másodelnöke volt (1895-től haláláig).

Szabadkőműves pályafutása

Szabadkőműves nagymesterkénti ábrázolása - Jankó János karikatúrája

Feltehetőleg nagybátyjától és pártfogójától, a szabadgondolkozó Fejérváry Gábortól nyeri az első indíttatást a szabadkőművesség felé vezető útján. Az olasz „Dante Alighieri” nevű páholy veszi fel emigrációja alatt 1863-ban Torinóban és páholytagsága is segíti széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítést, többek között Garibaldival és Bakunyinnal. Hamarosan eléri a skót rítus 33. fokát, hazatérése után itthon részt vesz a szabadkőművesség újjáélesztésében.

1868-ban az „Einigkeit in Vaterland” (Egység a hazában) angol orientációjú páholy főmestere lesz, később megválasztják a „Szent István” páholy örökös tiszteletbeli főmesterének. Az 1870. január 30-án létrejött „Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy” első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a jánosrendi és Magyarország Nagy-Oriense) egyesülésével létrejött „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” első nagymestere[2].

A magyarországi szabadkőművességen belül primátusa és tekintélye megkérdőjelezhetetlen, valóságos kultusz alakul ki körülötte, 15 jánosrendi páholy tiszteleti tagja, a „3 világgolyóhoz” címzett nagy német anyapáholynak a képviselője, s a Bayreuthi Nagypáholy tiszteleti tagja[3].

1875-ben támogatta Hadik-Barkóczy Ilona felvételét az ungvári Egyenlőség páholyba (Magyarország Nagy-Oriense), ezért egy évig nem lehetett nagymester a Jánosrendi Nagypáholyban[4].

Főbb művei

  • Aus dem Tagebuche eines in Grossbritannien reisenden Ungarn (Pest, 1837) – Nagy-Britanniai útleírás
  • White, red, black (N.Y.: Redfield, 1853) – feleségével közösen kiadott naplójegyzetek az amerikai utazásról.
  • Eszmék Magyarország története philosophiájához (Bp., 1880)
  • Életem és korom (I-IV., 1880-82)
  • Martinovics Ignác és társai (Bp., 1882)
  • Publicistikai dolgozatok (Bp., 1889)
  • Magyarország archeológiája (I-II., 1897-98)

Festmények Pulszkyról

Jegyzetek

  1. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 370. p.
  2. ↑ Vári 2015
  3. ↑ Jászberényi 2004
  4. ↑ Vári 2012

Irodalom

  • Kupa László 1998: Pulszky Ferenc emlékezete, NMMÉ XXI.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség, a szerző kiadása, Argumentum, 2005.
  • Jászberényi József: „Iránta való szeretetünk szilárd és örök” , Kelet, 2004/1, 50-56
  • ↑ Jászberényi 2004: Jászberényi József: A jánosrendi Szent István szabadkőműves páholy története, 2004, Budapest, szerzői kiadás
  • ↑ Vári 2015: Vári László: A szabadkőműves Pulszky (Pulszky as freemason): Előadás. (2015) periodika nélkül

További információk

Kapcsolódó szócikkek


Elődje:
Esterházy Pál Antal
(A király személye körüli miniszter)
Magyarország külügyminisztere
1848. szeptember 9. – 1849. május 8.
 Utódja:
Batthyány Kázmér
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pulszky_Ferenc&oldid=15837265”