Bátaszék

Bátaszék
Bátaszék címere Bátaszék zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Bozsolik Róbert Zsolt (független)
Irányítószám	7140
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Besigheim
Népesség
Teljes népesség	5851 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	96,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	63,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 11′, k. h. 18° 43′46.183333333333, 18.716666666667
Bátaszék Pozíció Tolna vármegye térképén
Bátaszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátaszék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bátaszék (németül: Badeseck) város Tolna megye Szekszárdi járásában.

Fekvése

Szekszárdtól 18 km-re délre található, az 55-ös és 56-os országutak találkozásánál.

Vonattal Bátaszék vasútállomás a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán, az 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán és a 154-es számú Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonalán érhető el.
Korábban a 64-es számú Pécs–Bátaszék-vasútvonal Péccsel is összekötötte, azonban a vasútvonalon a forgalom megszűnt.

Környező települések

Nyugatra Mórágy, Mőcsény, északnyugatra Bonyhád (22 km), északra Várdomb, Szekszárd (18 km), északkeletre Alsónyék, keletre Pörböly, Baja (20 km), délre Báta, Dunaszekcső, Mohács.

Története

Bátaszéken a legrégibb időktől kezdve találhatunk írásos-tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élő népcsoportról: a keltákról. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Az ókori Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak.

A honfoglalás után a környék 10 települése ide épített közös templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az ő nevükből ered későbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.

„Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel.” forrás: bataszek.hu

A virágzásnak a tatárjárás vetett véget. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Később bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdték a Bátaszék nevet írni.

A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. Az oszmánok kiűzése után a Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezőváros ipari fejlődését.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Mező Város Tolna Vármegyében, lakosai katolikusok, birtokosa a’ Királyi Kamara, fekszik a’ Dunától nem meszsze, Baranya Vármegyének határa szélén, német, és magyar lakosaival, bővelkedő Mező Város, mezője kíes, és termékeny; a’ Báthai Apáturságnak helye vala, a’ kinek vezéri Szállást is adott; a’ hadak viszontagságai által lett lerontatása után ismét felépíttetett. Szánto földgyei termékenyek, szőlö hegyei jó bort termők, vizen is kereskedhet, réttyeit Sár vize néha elönti, a’ második Osztályba számláltatott." 		
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, s bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatoktól 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	6380	6307	6217	6011	5921	5914	5851
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 2% cigánynak, 7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,3%, református 7,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,4% (27,8% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Nagyboldogasszony-templom (neogótikus stílusú, 1902)

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. Tornya a nyolcadik legmagasabb ilyen építmény volt az országban, de 2012-ben kiderült, hogy a torony 36 méteres magasságú sisakja megbillent, ezért a 18 tonnás szerkezetet le kellett bontani; a helyreállítás költségeinek előteremtésére a pécsi egyházmegye jótékonysági koncertek rendezését is vállalta, a helyi plébánia pedig gyűjtést indított.

A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzaga Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, amelyet az Angster pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. Össztömege 100 mázsát tesz ki. Egykor 6 harang volt a toronyban, ma már csak 2 van.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• Nepomuki Szent János-kápolna

Építését a 18. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben újították fel falával és szobrával együtt.

• Ciszterci apátság, az egykori Cikádor

A ciszterciták első kolostorát, a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emlékét II. Géza telepítette a Cikádorra. Ugyanebben az évben alapította II. Géza az apátságot is, amelyet a Rend előírásai szerint Szűz Máriának szenteltek. 1421-ben a szentgergelyi bencések Újlaki Imre apát vezetésével elfoglalták az apátságot. Az apátság épülete a mai bátaszéki plébániatemplomtól északra helyezkedett el. A templom háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. Később a szentélyt poligonális záródásúvá építették át, bővítették ki. A templom maradványai romkertként megtekinthetők a mai plébániatemplom mellett. [1]

• 3-400 év körülire becsült molyhos tölgy. A fa 2015-ben megnyerte az Év fája versenyt.
• Trianon-emlékmű: 2016-ban avatták fel.

A dömörkapui temető

• Ma Bátaszék külterületén találhatóak az egykori Dömörkapu település maradványai, többek között a temető, ahol egy beerdősült területen egy kőkereszt és néhány sírkő látható, amelyeket a legutóbbi felújítás során színesre festettek. A helyszín Véménd irányából közelíthető meg legkönnyebben a sárga háromszög turistajelzésen.

Híres emberek

• Kovács Lajos (színművész)
• Ludditák együttes
• Zádor Jenő (Bátaszék, 1894. május 11. – Los Angeles, 1977. április 5.) zeneszerző, zenetörténész

Testvérvárosok

• Németország: Besigheim
• Székelyföld: Gyergyóditró
• Felvidék: Nagysalló

További információk

• Bátaszék az Irány Magyarország! honlapján
• Légifotók a városról
• Bátaszék – Térkép Kalauz
• Bátaszék vasútállomása
• Lap.hu linkgyűjtemény
• Bataszek.net

Kapcsolódó szócikkek

• Bátaszéki Önkéntes Tűzoltóság