Nagymodró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 18:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Nagymodró (Modrová)
A Szent Mihály templom
A Szent Mihály templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1348
PolgármesterStanislav Uhrin
Irányítószám916 35
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség476 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület11,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 17° 53′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 17° 53′ 57″
Nagymodró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymodró témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymodró (szlovákul Modrová) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 17 km-re délkeletre fekszik.

Története

A falu Szent Mihály temploma és Pál nevű papja az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepel. A települést ezt követően 1348-ban "Madro" néven említik, Temetvény várának tartozéka volt. 1452-ben szerepel először "Nagmodro" néven. 1524-ben II. Lajos király az uradalom részeként a Thurzó családnak adta. 1530-ban egy török támadásban a falut felégették. A 16. század közepén lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Thurzók kihaltával több nemesi család birtoka lett. 1660-ban lakói rekatolizáltak, újra kezdte működését a katolikus plébánia. 1664-ben a falu rövid időre török uralom alá került. 1695-ben említik e község első iskoláját. A község anyakönyveit 1705-ben kezdték vezetni. 1715-ben pincészete, 10 jobbágy és 14 zsellér háztartása létezett. 1720-ban a Sándor család birtoka lett. 1753-ban 26 család lakta. A község urbáriuma 1769-ben kelt. 1787-ben 41 házában 239 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 340 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. 1836-ban kolerajárvány pusztított.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé."[2]

Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz."[3]

1887-ben iskolája leégett. A század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1921-ben a nagybirtokok egy részét a földreform során felosztották. 1946-ban megindult a buszközlekedés.

Népessége

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 512 lakosából 500 szlovák volt.

2011-ben 517 lakosából 500 szlovák.

Nevezetességei

  • A modrói cseppkőbarlang, a Vágmente legnagyobb barlangja a falutól északnyugatra található. 1991-ben fedezték fel. 570 m magasan fekszik és 45 m mély.
  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1175-ben állt. Tornya a 18. században épült.

Külső hivatkozások

Források