Nagymodró
| Nagymodró (Modrová) | |
 | |
| A Szent Mihály templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1348 |
| Polgármester | Stanislav Uhrin |
| Irányítószám | 916 35 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | NM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 476 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Terület | 11,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 17° 53′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 17° 53′ 57″ | |
| Nagymodró weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymodró témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagymodró (szlovákul Modrová) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése
Vágújhelytől 17 km-re délkeletre fekszik.
Története
A falu Szent Mihály temploma és Pál nevű papja az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepel. A települést ezt követően 1348-ban "Madro" néven említik, Temetvény várának tartozéka volt. 1452-ben szerepel először "Nagmodro" néven. 1524-ben II. Lajos király az uradalom részeként a Thurzó családnak adta. 1530-ban egy török támadásban a falut felégették. A 16. század közepén lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Thurzók kihaltával több nemesi család birtoka lett. 1660-ban lakói rekatolizáltak, újra kezdte működését a katolikus plébánia. 1664-ben a falu rövid időre török uralom alá került. 1695-ben említik e község első iskoláját. A község anyakönyveit 1705-ben kezdték vezetni. 1715-ben pincészete, 10 jobbágy és 14 zsellér háztartása létezett. 1720-ban a Sándor család birtoka lett. 1753-ban 26 család lakta. A község urbáriuma 1769-ben kelt. 1787-ben 41 házában 239 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 340 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. 1836-ban kolerajárvány pusztított.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé."[2]
Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz."[3]
1887-ben iskolája leégett. A század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1921-ben a nagybirtokok egy részét a földreform során felosztották. 1946-ban megindult a buszközlekedés.
Népessége
1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 512 lakosából 500 szlovák volt.
2011-ben 517 lakosából 500 szlovák.
Nevezetességei
- A modrói cseppkőbarlang, a Vágmente legnagyobb barlangja a falutól északnyugatra található. 1991-ben fedezték fel. 570 m magasan fekszik és 45 m mély.
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1175-ben állt. Tornya a 18. században épült.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Vágújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) | ||
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce) |  | |