Csejte

	Csejte (Čachtice)
	Csejte vára
; Csejte címere	; Csejte zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Polgármester	Michal Balala
Irányítószám	916 21
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	3703 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	122 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	32,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 17° 47′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 17° 47′ 14″
	Csejte weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csejte témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 8.) ezen a változaton alapul.

Nem tévesztendő össze a következővel: Csejte (keresztnév).

Csejte (szlovákul Čachtice, németül Schächtitz) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése

Vágújhelytől 5 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi szláv Csehta személynévből alakult ki, jelentése „Csehta emberei”.

Története

A mai Csejte területén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népe élt. A bronzkorból a lausitzi kultúra temetőjét találták itt meg, de előkerültek a hallstatti és La Tène-kultúra-kori temetkezések is. A római-barbár korszakból hamvasztásos sírokat tártak fel a település területén.

A mai falu 1263-ban "Chekche", 1276-ban "Chechte", 1299-ben "Chechte", 1505-ben "Csejthe" alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a nyitrai váruradalom része volt, majd Csejte várának felépülte után annak tartozéka lett.

Várát a Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1260-70-es években, majd Csák Mátéé, később királyi vár. A török korban a Nádasdyaké lett, majd 1707-ben a kurucok egynapi ostrommal vették be – mivel nem volt vize, nem soká tarthatta magát. A szabadságharc után a Habsburgok – mint annyi más kuruc várat – felrobbanttatták. A vár mellett, a 16. században a faluban reneszánsz kastély is épült, itt estek meg a 17. század elején Báthory Erzsébet állítólagos kegyetlenkedései, amik miatt elfogták, majd per és ítélet nélkül haláláig várfogságban tartották. Ma már biztosnak látszik, hogy nem volt kegyetlenebb a kor arisztokrata özvegyeinél, viszont nagy vagyonára többeknek is fájt a foguk, a kincstárnak is. A kastély ma is áll.

1392-ben Csejte városi rangot és évi hat országos vásár megtartására jogot kapott. Ezen kiváltságait később többször is megerősítette a király. 1599-ben elpusztította a török. 1609-ben alakult meg első céhe, a fazekasoké. Később több is alakult, 1753-ban már 64 kézműves ténykedett a településen. A 17. században habánok érkeztek a községbe és fazekasműhelyt, valamint malmot építettek. 1715-ben szőlőskertje és 71 háztartása volt. 1758-ban 185 adózó és 25 szabad család élt Csejtén. 1787-ben 290 házában már 2044 lakos élt. 1828-ra lélekszáma ismét csökkent: 258 háza állt 1807 lakossal, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint „CSEJTA. Csaktitze. Tót Mező Város Nyitra Vármegyében, birtokos Urai Gróf Erdődy, G. Csáky, G. Forgách Uraságok, lakosai katholikusok, és az Augustana valláson lévők, fekszik Vág Ujhelytöl egy órányira, hajdani Vára melly távolra esik a’ Mező Várostól: a’ hegyek között állott, az erdősségben: most elhagyattatott egészen, ’s egyedűl tsak az omladozó kőfalai állanak még a’ régi Vár helyén.”^[2] „nevezetesek pintzei, határja termékeny, ’s fájok nem lévén, ambár tsak venyegével tüzelnek; de mivel földgyei és réttyei első Osztálybéliek, szölö hegye nagy, és hasznos, jó piatzozásokkal is magokat segíthetik a’ lakosok, legelője elegendő, Országos Vasárjai is vagynak, malma helyben, melly szép tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek szerint „Csejthe, (Csachticz), tót mváros, Nyitra vgyében, Vágh-Ujhelyhez egy kis órányira a nagy-szombati országútban: 1596 kath., 48 evang., 142 zsidó lak. Kath.-, evang. anyaszentegyházakkal és synagógával.”^[3] „Nádasdy felségbántása után a várnak s a hozzá tartozó uradalomnak, melly 6 mező városból s 9 helységből áll, hason felét gr. Erdődiek nyerték meg, s azt most gr. Erdődy Józsefné birja, másik felét pedig leánytestvérének homonai Drugeth Jánosnénak örökösei, s engedményesei osztották fel, úgy hogy az egésznek egy negyedrésze a b. Révay családé, s ebben birtokosok: gr. és b. Révay, b. Mednyánszky, gr. Zay, gr. Csáky, 1/8 gr. Forgách jus, 1/8nak pedig 2/5-ét Hampel, 3/5-ét pedig gr. Andrásy (Szapáry jus) birják. Határa termékeny; bora igen jó; s csaknem ollyan, mint a Vágh-Ujhelyi; erdeje kevés, van vizimalma, országos vásárai. A kőszént melly itt találtatik, nem használják.”^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben a község 2594 lakosából 2465 szlovák volt.

2001-ben 3565 lakosából 3456 szlovák volt.^[4]

2011-ben 3986 lakosából 3614 szlovák.

Nevezetességei

A falutól északnyugatra, kopár magaslaton állnak Csejte várának tekintélyes romjai.
Magas dombon álló erődített, római katolikus temploma 1373 és 1390 között épült gótikus stílusban. 1680 és 1687 között, valamint 1759-ben barokk stílusban építették át.
A 16. századi Nádasdy-kastélyt 1668-ban, reneszánsz stílusban építették át, majd a 17. század végén bővítették.
A faluban még egy barokk kastély áll.
Mária-oszlopa 1742-ben készült.
Barokk kápolna a 18. század második feléből.
Barokk plábániája a 18. század végén épült, korábbi alapokon.
A későbarokk Kálvária a 19. század második felében készült.

Képgaléria

Híres emberek

Itt hunyt el 1614-ben első Nádasdy Ferenc gróf özvegye, Báthori Erzsébet grófnő, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király unokahúga.
Itt született 1623. január 14-én gróf második Nádasdy Ferenc országbíró, akit a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejeztek.
Itt született 1670. április 23-án Foglár György egri kanonok.
Itt született 1715. január 3-án Jaslinszky András vallástörténész, író.
Itt hunyt el 1957-ben Ethey Gyula helytörténész.
Itt volt az Országh család uradalmi központja.
Itt élt és hunyt el Guthi Országh Kristóf országbíró, Nógrád megye főispánja és királyi pohárnokmester.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2008. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 6.)

Irodalom

Jurko, A. 1962: Rastlinstvo Čachtického hradného vrchu a jeho ochrana. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 61-66.
Ethey Gyula 1943: A csejtei uradalom élete. Budapest.
Follajtár József 1927: Csejthe. Turisták Lapja 39.
Komáromy András: Adatok Csejte történetéhez. In: Történelmi Tár 1899, 722-724.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[autogenerated1-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[autogenerated2-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2008. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 6.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Nyitra m v sz Nyitra vármegye települései
Érsekújvár • Nyitra • Szakolca
Érsekújvári járás: Alsószőlős • Andód • Bánkeszi • Csornok • Egyháznagyszeg • Felsőszőlős • Gyarak • Kiskeszi • Kismánya • Kisvárad • Komját • Nagysurány • Nemesdicske • Nyitrakiskér • Nyitramalomszeg • Nyitranagykér • Özdöge • Szentmihályúr • Tardoskedd • Tótmegyer • Vajk • Zsitvafödémes • Zsitvamártonfalva
Galgóci járás: Alsóatrak • Alsórécsény • Alsóvásárd • Alsózélle • Árdánfalva • Bajmócska • Beregszeg • Bucsány • Décskelecsény • Elecske • Felsőatrak • Felsőrécsény • Felsővásárd • Felsőzélle • Fornószeg • Galgóc • Jalsó • Kaplat • Karkóc • Kisbáb • Lakács • Maniga • Merőce • Nagybáb • Nemeskürt • Nyitrapásztó • Pusztakürt • Ratkóc • Románfalva • Ság • Salgócska • Szerbőc • Szilád • Szolgagyőr • Tótdiós • Tótsók • Tököld • Udvarnok • Újvároska • Vágmedence • Vágszentpéter • Vágvörösvár • Zsúk
Miavai járás: Alsóvisnyó • Berencsbukóc • Berezó • Borsós • Karaj • Miava • Nagyegyházas • Szakadék • Túrréte • Vagyóc
Nagytapolcsányi járás: Alsóhelbény • Appony • Belesz • Belinc • Bod • Bőfalu • Családka • Csermend • Farkasudvar • Felsőbodok • Felsőcsitár • Felsőhelbény • Jác • Kálmánfalva • Kartolc • Kisbölgyén • Kisrépény • Kisudvar • Kisvicsáp • Kovarc • Kővárhely • Lipovnok • Nagybölgyén • Nagyrépény • Nagytapolcsány • Nagyudvar • Nemecske • Nyitrabajna • Nyitragaráb • Nyitrakoros • Nyitrakozma • Nyitrakörtvélyes • Nyitraludány • Nyitranémeti • Nyitraörmény • Nyitrapereszlény • Nyitraperjés • Nyitrasárfő • Nyitrateszér • Nyitrazávod • Nyitraszerdahely • Onor • Pacola • Püspökfalu • Radosna • Sarlóska • Szeptencújfalu • Szolcsány • Szolcsányka • Szomorlovászi • Szulány • Szulóc • Tavarnok • Tordaméc • Vámháza • Végvezekény • Velős
Nyitrai járás: Abaszállás • Alsóbodok • Alsócsitár • Alsóelefánt • Alsóköröskény • Assakürt • Babindál • Béd • Berencs • Csabb • Család • Csápor • Csekej • Cabaj • Felsőelefánt • Felsőköröskény • Gímes • Gímeskosztolány • Kalász • Kisandacs • Kiscétény • Kishind • Kislapás • Kolon • Könyök • Lajos • Lapásgyarmat • Lükigergelyfalu • Menyhe • Molnos • Nagycétény • Nagyemőke • Nagyhind • Nagylapás • Nemespann • Nyitracsehi • Nyitraegerszeg • Nyitragerencsér • Nyitrageszte • Nyitraivánka • Nyitranagyfalu • Nyitraszil • Nyitraújlak • Pográny • Salgó • Sarlókajsza • Surányka • Szalakusz • Tormos • Újlacska • Üreg • Ürmény • Üzbég • Vicsápapáti • Zobordarázs • Zsére
Nyitrazsámbokréti járás: Alsóvesztény • Apátkolos • Apátlévna • Aranyosd • Bacskafalva • Bélaudvarnok • Felsővesztény • Jánosújfalu • Jaskafalva • Kerencs • Kinorány • Kisbélic • Kisbossány • Kisvendég • Lévna • Libáka • Nadány • Nádlány • Nagybélic • Nagybossány • Nagykolos • Nagyvendég • Návoly • Nyitranádas • Nyitraszucsány • Nyitrazsámbokrét • Ószéplak • Pohába • Práznóc • Rajcsány • Rákosvölgy • Sissó • Sziklavárhely • Szkacsány • Tőkésújfalu • Turcsány • Újülés
Pöstyéni járás: Alsódubovány • Alsólopassó • Alsórados • Banka • Besnyőpetőfalva • Cseterőc • Ducó • Felsődubovány • Hubafalva • Jókő • Kiskosztolány • Kismikosfalva • Kisőrvistye • Koszorány • Köcsény • Lancsár • Moraván • Nagykosztolány • Nagyőrvistye • Nézsnafalva • Pöstyén • Rákfalu • Ratnóc • Vágbori • Vágdebrőd • Vágszakály • Vígvár • Vittenc
Privigyei járás: Alsósújtó • Bajmóc • Bajmócapáti • Bajmóclazán • Bajmóctölgyes • Bélamácsó • Bélapataka • Berzseny • Csavajó • Csék • Cégely • Delzsény • Divékbanka • Divékjánosi • Divékrudnó • Divékszécs • Divéktemes • Divékújfalu • Dobrocsna • Erdőrét • Felsőpróna • Felsősújtó • Hársas • Istvánszabadja • Kányahegy • Keselőkő • Kiscsóta • Kisegyházas • Kishatár • Kispapszabadi • Kispróna • Kocurány • Kós • Kovácspalota • Lelőc • Lestyén • Mohos • Morovnó • Nádasér • Nagycsóta • Nagyhatár • Németpróna • Nevigyén • Nyitrabánya • Nyitraborosznó • Nyitradivék • Nyitrafenyves • Nyitrafő • Nyitralaszkár • Nyitranecpál • Nyitranovák • Nyitraszalka • Nyitratormás • Parlag • Privigye • Rásztony • Rudnószabadi • Szebed • Terestyénfalva • Törés • Váracska • Verbény
Szakolcai járás: Coborfalva • Egbell • Farkashely • Felsőlopassó • Felsőrados • Gázlós • Holics • Horvátberek • Jókút • Kátó • Kisdiós • Kiskovalló • Kispetrős • Kopcsány • Letenőc • Nagyúny • Péterlak • Radimó • Szentistvánfalva • Sziklabánya • Tövisfalva • Várköz • Vészka • Vidovány
Szenicei járás: Aszós • Berencsróna • Berencsváralja • Büdöskő • Csácsó • Csári • Császkó • Csépányfalva • Dócs • Halasd • Harádics • Jablánc • Korlátfalva • Korlátkő • Kunó • Luboka • Morvaőr • Nagykovalló • Nagypetrős • Ószombat • Rohó • Sándorfa • Sasvár • Szenice • Szomolánka • Szotinafalva • Verbóc
Vágsellyei járás: Királyi • Köpösd • Magyarsók • Mocsonok • Negyed • Sempte • Sopornya • Szelőce • Tornóc • Vágfarkasd • Vághosszúfalu • Vágkirályfa • Vágpatta • Vágsellye • Vágvecse
Vágújhelyi járás: Alsóbotfalu • Alsóleszéte • Bassóc • Brunóc • Császtó • Csejte • Csipkés • Felsőbotfalu • Felsőleszéte • Felsőszerdahely • Kismodró • Krakovány • Lobonya • Nagymodró • Ocskó • Osztró • Ótura • Patvaróc • Pobedény • Russó • Somszeg • Szentmiklósvölgye • Temetvény • Újszabadi • Vághorka • Vágluka • Vágmosóc • Vágőr • Vágszentkereszt • Vágterbete • Vágújhely • Verbó

Sablon:Vágújhelyi járás m v sz A Vágújhelyi járás települései
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom)
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce)