Család (település)
| Család (Čeľadice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Polgármester | Anton Laca |
| Irányítószám | 951 03 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1078 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 10,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″ | |
| Család weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Család témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Család (szlovákul Čeľadice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
Nyitrától 12 km-re, keletre fekszik.
Nevének eredete
Neve a szláv cseléd = rab, szolga szóból származik, eredetileg valószínűleg szolgálók települése volt.
Története
1113-ban "Scala" néven említik először a zoborhegyi apátság birtokai között. A 12. században a nyitrai vár tartozéka. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. 1232-ben "Chalad" alakban említik. 1312-ben már megvolt a plébániája. 1316-ban Gyarmati György a birtokosa. 1374-ben a Családi és Ludányi családok birtoka. 1616-ban a Forgáchoké, később több nemesi családé, így a Bacskády, Emődy, Hunyadi, Jánoky, Simányi, gróf Cseszneky, Babothy, Desericzky, Borsiczky családé és másoké. 1715-ben szőlőskertje és 10 háztartása volt. 1751-ben 32 család élt a településen. 1787-ben 56 házában 529 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 411 lakossal, akik mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint: "CSALÁD. Jó tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Hindhez közel, ’s ennek filiája, Nyitrától, egy és 3/4. mértföldnyire, határja termékeny, tűzi fája elég, szőlei termékenyek, borát könnyen elárúlhattya, helyben gyümöltsös kertyei jók, elegendő legelője van, malma helyben, piatzozása egy órányira, első Osztálybéli."[2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Család, tót falu Barsmegye határán, Bodoktól északkeletre. Lakosainak száma 561, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró és vasúti állomása Nyitra. Temploma a mult század közepén épült. A XII. században a nyitrai vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Babóthyak, Tersztyánszkyak és Kelecsényiek voltak."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból.[4]
Népessége
1880-ban 486 lakosából 384 szlovák, 50 magyar, 41 német anyanyelvű és 11 csecsemő; ebből 445 római katolikus, 37 zsidó és 4 evangélikus vallású.
1890-ben 561 lakosából 45 magyar és 491 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 543-an lakták: 56 magyar és 467 szlovák anyanyelvű.
1910-ben 540 lakosából 486 szlovák, 43 magyar és 11 német anyanyelvű.
1921-ben 647 lakosából 25 magyar és 615 csehszlovák volt.
1930-ban 770 lakosából 764 csehszlovák volt.
1991-ben 796-an lakták, ebből 6 magyar és 788 szlovák.
2001-ben 746 lakosából 736 szlovák és 4 magyar volt.
2011-ben 914 lakosából 878 szlovák, 9 magyar, 4 cseh és 20 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei
- Szent Katalin tiszteletére épített temploma a 12. században épült. Fából faragott oltára és monstranciája 17. századi. Tornya 1797-ben épült. A 19. században átépítették.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ Ján Mjartan 1960: Novšie príspevky k výskumu juhoslovenského domu. Slovenský Národopis 8, 400-430; Balassa M. Iván 1990: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. Szentendre, 30 35. jegyzet.
Források
- Vladimír Mitáš 2001: Nálezy lengyelskej kultúry z Čeľadíc. AVANS 2000, 155-156.
- Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
- Matej Ruttkay 2005: Niektoré nové objavy v Nitre a okolí zo včasného a vrcholného stredoveku. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 55-75.
