„Gyékényes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Egyáltalán nem jellemző itt a horvát lakosság (0,4%), így horvát név nem kell.
Már a 30-as vonal is érinti a falut + Csurgói járás
6. sor: 6. sor:
| régió = Dél-Dunántúl
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Somogy
| megye = Somogy
| járás = Csurgói
| kistérség = Csurgói
| kistérség = Csurgói
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
18. sor: 19. sor:
| KSH kód = 30960
| KSH kód = 30960
}}
}}
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói kistérség]]ben.
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói járás]]ban.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Nagykanizsa–Pécs-vasútvonal|Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonal]]lal).
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal]]lal).


== Története ==
== Története ==
27. sor: 28. sor:
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.


Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és [[Pózva]] (Pazuba) falvakba eső részeiért.


[[1380]]-ban, ''Gykynes'' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a [[Marczali család]] leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
[[1380]]-ban, ''Gykynes'' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a [[Marczali család]] leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
50. sor: 51. sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Somogy megye települései}}
{{Somogy megye települései}}
{{Csurgói kistérség}}
{{Csurgói járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}



A lap 2014. január 19., 18:04-kori változata

Gyékényes
Gyékényes légifotója
Gyékényes légifotója
Gyékényes címere
Gyékényes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
KistérségCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterKisiván István[1]
Irányítószám8851
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség981 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″
Gyékényes (Somogy vármegye)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gyékényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).

Története

Gyékényes és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.

Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia Pál országbíró voltak, kinek öröklött birtokai voltak Vas megyében a Sár-folyó mellett a mai Zalaegerszeg környékére eső Egervár, Fancsika, Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó menti Bihar megyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.

1380-ban, Gykynes alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.

1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket.

1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település.

Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.

Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.

Nevezetességei

Gyékényes légifotója

Jegyzetek

  1. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek