„Gyékényes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Egyáltalán nem jellemző itt a horvát lakosság (0,4%), így horvát név nem kell. |
Már a 30-as vonal is érinti a falut + Csurgói járás |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
| régió = Dél-Dunántúl |
| régió = Dél-Dunántúl |
||
| megye = Somogy |
| megye = Somogy |
||
| járás = Csurgói |
|||
| kistérség = Csurgói |
| kistérség = Csurgói |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
18. sor: | 19. sor: | ||
| KSH kód = 30960 |
| KSH kód = 30960 |
||
}} |
}} |
||
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói |
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói járás]]ban. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[ |
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal]]lal). |
||
== Története == |
== Története == |
||
27. sor: | 28. sor: | ||
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak. |
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak. |
||
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és |
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és [[Pózva]] (Pazuba) falvakba eső részeiért. |
||
[[1380]]-ban, ''Gykynes'' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a [[Marczali család]] leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. |
[[1380]]-ban, ''Gykynes'' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a [[Marczali család]] leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. |
||
50. sor: | 51. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
{{Somogy megye települései}} |
{{Somogy megye települései}} |
||
{{Csurgói |
{{Csurgói járás}} |
||
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}} |
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}} |
||
A lap 2014. január 19., 18:04-kori változata
Gyékényes | |||
Gyékényes légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Kistérség | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kisiván István[1] | ||
Irányítószám | 8851 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 981 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″ | |||
Gyékényes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.
Fekvése
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).
Története
Gyékényes és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia Pál országbíró voltak, kinek öröklött birtokai voltak Vas megyében a Sár-folyó mellett a mai Zalaegerszeg környékére eső Egervár, Fancsika, Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó menti Bihar megyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
1380-ban, Gykynes alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket.
1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település.
Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.
Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)