„Gyékényes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása |
|||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A települést [[1380]]-ban említi először hivatalos irat, '''Gykynes''' alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. [[1600]]-ban török kézre került. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
|||
'''Gyékényes és környéke''' már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak. |
|||
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük [[Gyékényes]] is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, [[Gyékényes]], Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért. |
|||
[[1380]]-ban, '''Gykynes''' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. |
|||
[[1489]]-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a [[Báthory család|Báthoriak]] kapták meg az itteni földeket. |
|||
[[1598]]-[[1599]] között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd [[1600]]-ban [[Kanizsai vár|Kanizsa]] eleste után, török kézre került a település. |
|||
Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett. |
|||
Az [[1945]]-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
|||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
A lap 2011. július 12., 11:28-kori változata
| Gyékényes | |||
 | |||
| Gyékényes légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Kistérség | Csurgói | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 8851 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 981 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 29,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″ | |||
 Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Gyékényes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.
Fekvése
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonallal).
Története
Gyékényes és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia Pál országbíró voltak, kinek öröklött birtokai voltak Vas megyében a Sár-folyó mellett a mai Zalaegerszeg környékére eső Egervár, Fancsika, Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó menti Bihar megyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
1380-ban, Gykynes alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket.
1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település.
Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.
Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
