Kožino
| Kožino | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Zára |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23000 |
| Körzethívószám | 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 800 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 56 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 10′, k. h. 15° 12′Koordináták: é. sz. 44° 10′, k. h. 15° 12′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kožino témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kožino (olaszul: Càproli/Còsino) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zára központjától 7 km-re északnyugatra a Zárai-öböl felett fekszik. A falu régi része a tengertől távolabb a dombtetőn, újabb része a tengerpart mentén található. A tengerparti rész a 20. század második felétől a turizmusnak köszönhetően dinamikusan fejlődik.
Története[szerkesztés]
Kožino 1105-ben szerepel először az írásos forrásokban, amikor IV. Krešimir Péter király Čika nevű lánytestvére, a zárai Szűz Mária kolostor megújítója “in loco qui dicitur Caproli” vásárol birtokot egy fehér lóért.[2] A második adat 1387-ből származik, amikor egy Diklo melletti, a tenger fölé emelkedő dombon levő helyet Kožino Seloként említenek.[2] Ez a név újra megjelenik 1666-ban a glagolita anyakönyvekben. A név egy zárai nemesi család a Kože (Cosse) nevéből származik, amelynek egykor itt volt a birtoka.[2] Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát ez a terület is fennhatósága alá került. Templomát 1522-ben építették, plébániáját 1575-ben alapították. A falut 1636-ban felégette a török, de két éven belül újra benépesült. Amikor a török megszállta a Zárai-öböl környékét a helyiek előbb Dikloba, majd a Sveti Ivan nevű, Zárához tartozó elővárosba és Sukošanba menekültek. A törökkel kötött béke után hamarosan visszatértek otthonaikba. 1575 és 1706 között plébániájához tartozott Diklo és Petrčane is.[2] A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 153, 1910-ben 316 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói hagyományosan földművesek (főként szőlő- és olajbogyó termesztés), halászok voltak, de a 20. század második felétől egyre inkább az idegenforgalom lett a megélhetés fő forrása. 2011-ben 815 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 153 | 0 | 213 | 230 | 248 | 316 | 350 | 364 | 497 | 516 | 501 | 510 | 457 | 498 | 583 | 815 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1522-ben épült. 1884-ben újjáépítették, majd 1987-ben teljesen megújították. A márvány főoltár a tabernákulummal 1793-ban készült. Az oltárkép Szűz Máriát a gyermek Jézussal és Szent Mihály főangyalt ábrázolja. Rajta kívül a templomnak még két, fából faragott barokk mellékoltára van. A keleti falnál levő oltár képén Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban látható. A nyugati falnál levő oltáron Szent Mihály, Szent Jeromos és Szűz Mária szobrai állnak. A templom értékes tárgyai közül említésre méltó az öt barokk körmeneti kereszt a 17. és 18. századból, a két ezüstkehely és az 1741-ben készített, jó állapotban fennmaradt papi miseruha. A templom mellett a nyugati oldalon nagy harangtorony emelkedik benne két haranggal, melyek működését 1995 óta elektromosan vezérlik.[2]
További információk[szerkesztés]
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Kožino - turistainformációk (magyarul)
- Kožino – turistainformációk (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Kožino (Kožino története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
