Hévíz

	Hévíz
	Gyógyfürdő
; Hévíz címere	; Hévíz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Kistérség	Hévízi
Jogállás	város
Polgármester	Vértes Árpád
Jegyző	Dr. Tüske Róbert
Irányítószám	8380
Körzethívószám	83
Testvértelepülései	Lista Pjatyigorszk; Csázma; Kujlin;
	Népesség
Teljes népesség	4509 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	542,12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″
	Hévíz Pozíció Zala vármegye térképén
	Hévíz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó.

Fekvése

Megközelítése

Közúton

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől pedig a 84-es számú főúton haladva.

Vonattal

Hévíz nem rendelkezik vasútállomással. A közelben legközelebb Keszthelyen található állomás. Innen menetrendszerinti buszjárattal vagy taxival lehet a városba jutni.

Busszal

Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével. De elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Repülőgéppel

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő FlyBalaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

Története

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.

1992. május 1-jén városi címet kapott.

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Nevezetességei

Védett lápterület, véderdő és park
Schulhof sétány és a Sétáló utca
1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
Egregyen - Hévíz egykor önálló településén - áll a 13. századi Árpád kori templom.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Egregyi borozók
Református-Evangélikus Templom
Egregyi Jézus szíve Templom
Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
Hévíz város Pantheonja
Szoborpark
Szent András a kereszten
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Halott római katona sírja
Történelmi villák

Lásd még

Külső hivatkozások

Térképek:

A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.

Sablon:Zala megye helységei

Zala megye portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

↑ ^a ^b ^c http://onkormanyzat.heviz.hu/kozerdeku/testvervarosok
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3081ae52079c0ed0e2e8b758f64be1bca8c1bee4-1] ttp://onkormanyzat.heviz.hu/kozerdeku/testvervarosok

[2e2bce6ff2b8b6539af81a44e3edb24d1a4ee3ff-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[1]

[2]

Sablon:Zala megye települései m v sz Zala vármegye települései
Megyei jogú városok	Nagykanizsa Zalaegerszeg
Városok	Hévíz Keszthely Lenti Letenye Pacsa Zalakaros Zalalövő Zalaszentgrót
Nagyközségek	Cserszegtomaj Gyenesdiás Vonyarcvashegy Zalakomár
Községek	Alibánfa Almásháza Alsónemesapáti Alsópáhok Alsórajk Alsószenterzsébet Babosdöbréte Baglad Bagod Bak Baktüttös Balatongyörök Balatonmagyaród Barlahida Batyk Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Becsvölgye Belezna Belsősárd Bezeréd Bocfölde Bocska Boncodfölde Borsfa Bókaháza Böde Bödeháza Börzönce Bucsuta Búcsúszentlászló Csapi Csatár Csertalakos Csesztreg Csonkahegyhát Csöde Csömödér Csörnyeföld Dióskál Dobri Dobronhegy Döbröce Dötk Egeraracsa Egervár Eszteregnye Esztergályhorváti Felsőpáhok Felsőrajk Felsőszenterzsébet Fityeház Fűzvölgy Galambok Garabonc Gáborjánháza Gellénháza Gelse Gelsesziget Gétye Gombosszeg Gosztola Gősfa Gutorfölde Gyűrűs Hagyárosbörönd Hahót Hernyék Homokkomárom Hosszúvölgy Hottó Iborfia Iklódbördőce Kacorlak Kallósd Karmacs Kálócfa Kányavár Kávás Kehidakustány Kemendollár Keménfa Kerecseny Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kilimán Kisbucsa Kiscsehi Kisgörbő Kiskutas Kispáli Kisrécse Kissziget Kistolmács Kisvásárhely Kozmadombja Kustánszeg Külsősárd Lakhegy Lasztonya Lendvadedes Lendvajakabfa Lickóvadamos Ligetfalva Lispeszentadorján Liszó Lovászi Magyarföld Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Maróc Márokföld Miháld Mihályfa Mikekarácsonyfa Milejszeg Misefa Molnári Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Nagybakónak Nagygörbő Nagykapornak Nagykutas Nagylengyel Nagypáli Nagyrada Nagyrécse Nemesapáti Nemesbük Nemeshetés Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemessándorháza Nemesszentandrás Németfalu Nova Oltárc Orbányosfa Ormándlak Orosztony Ortaháza Ozmánbük Óhíd Padár Pakod Pat Páka Pálfiszeg Pethőhenye Petrikeresztúr Petrivente Pókaszepetk Pórszombat Pölöske Pölöskefő Pördefölde Pötréte Pusztaapáti Pusztaederics Pusztamagyaród Pusztaszentlászló Ramocsa Resznek Rezi Rédics Rigyác Salomvár Sand Sárhida Sármellék Semjénháza Sénye Sormás Söjtör Surd Sümegcsehi Szalapa Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentkozmadombja Szentliszló Szentmargitfalva Szentpéterfölde Szentpéterúr Szepetnek Szécsisziget Szijártóháza Szilvágy Tekenye Teskánd Tilaj Tormafölde Tornyiszentmiklós Tófej Tótszentmárton Tótszerdahely Türje Újudvar Valkonya Vasboldogasszony Vaspör Vállus Várfölde Várvölgy Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Vöckönd Zajk Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalaköveskút Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentbalázs Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlőrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zebecke

Sablon:Legvirágosabb m v sz Magyarország legvirágosabb települései
Városok	Budapest (1989) · Kecskemét (1990) · Eger (1991) · Veszprém (1992) · Balatonföldvár (1993) · Sárvár (1994) · Székesfehérvár (1995) · Siófok (1996) · Hévíz (1997) · Tata (1998) · Sárospatak (1999) · Győr (2000) · Paks (2001) · Zalakaros (2002) · Kaposvár (2003) · Makó (2004) · Nagyatád (2005) · Eger (2006) · Gyula (2007) · Szombathely (2008) · Sopron (2009) · Balatonfüred (2010) · Százhalombatta (2011) · Hévíz (2012) · Gyula (2013) · Siófok (2014) · Mosonmagyaróvár (2015) · Kaposvár (2016) · Veszprém, Balatonfüred (2017) · Szolnok, Nagykőrös (2018) · Székesfehérvár (2019)
Községek, nagyközségek	Balatongyörök (1989) · Császártöltés (1990) · Noszvaj (1991) · Szigliget (1992) · Kecskéd (1993) · Ozora (1994) · Pácsony (1995) · Pusztamérges (1996) · Csemő (1997) · Bük (1998) · Dombrád (1999) · Velence (2000) · Géderlak (2001) · Ivánc (2002) · Balatonszárszó (2003) · Ruzsa (2004) · Orfű (2005) · Noszvaj (2006) · Tápiógyörgye (2007) · Gelse (2008) · Lipót (2009) · Paloznak (2010) · Lövő (2011) · Csopak (2012) · Zebegény (2013) · Balatongyörök (2014) · Dunakiliti (2015) · Tihany (2016) · Lajoskomárom, Szálka (2017) · Csemő, Dozmat (2018) · Orfű (2019)
Budapesti kerületek	XIX. kerület (2017) · IV. kerület (2018) · V. kerület (2019)