Parlag (település)
Parlag (Jalovec) | |
A Jézus Szíve templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1430 |
Polgármester | Peter Kotian |
Irányítószám | 972 31 |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 566 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 98 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 348 m |
Terület | 6,02 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 44′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 44′ 40″ | |
Parlag weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Parlag témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Parlag (1899-ig Jalovecz, szlovákul Jalovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
Privigyétől 9 km-re keletre a Handlovka-patak völgyében.
Története
A falu területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítja az itt megtalált bronz szekerce és más korabeli leletek. 1430-ban "Alloc" alakban említik először, a település azonban már a 12. századtól létezik. A 13. század elején a Dobak család birtoka, 1244-től pedig a bajmóci váruradalom része volt. 1553-ban 3 portával adózott. 1675-ben 86 lakosa volt. 1715-ben 9 adózó jobbágytelke volt. 1778-ban 203 lakosa volt. 1828-ban 26 házában 183 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fazsindely és faárukészítéssel, valamint napszámos munkákkal foglalkoztak. A 15 - 16. században a településen üveghuta működött. 1749-ben a Pálffy család a Huňov völgyben üveggyárat és malmot alapított. 1831-ben építették mészégetőjét.
Vályi András szerint „JALOVECZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez fél mértföldnyire, ’s a’ Bajmóczi Uradalomhoz tartozik, Rasztosznónak filiája, Csauszához földgye hasonlító.”[2]
Fényes Elek szerint „Jalovecz, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrénocz filial. 183 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. A haború után lakói földművesek, napszámosok voltak. A második világháborúban támogatták a partizáncsoportokat.
Népessége
1910-ben 405, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 547 lakosából 543 szlovák volt.
2011-ben 589 lakosából 580 szlovák volt.
Nevezetességei
Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1927-ben épült historizáló stílusban neoklasszicista és neoromán részletekkel.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.