„Gyékényes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Polgármesterei: +1 |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
==Közélete== |
==Közélete== |
||
===Polgármesterei=== |
===Polgármesterei=== |
||
* 1990–1994: |
|||
⚫ | |||
* 1994–1998: Csordás József (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=15&TAZ=063&W=4 |title=Gyékényes települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1998–2002: |
|||
* 2002–2006: |
|||
* 2006–2010: |
|||
* 2010–2014: |
|||
⚫ | * 2014-2019: Kisiván István (független)<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T063/tjk.html |title=Gyékényes települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-01-26 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
||
* 2019-től: |
|||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
A lap 2019. december 18., 15:13-kori változata
Gyékényes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kisiván István (független)[1] | ||
Irányítószám | 8851 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 981 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″ | |||
Gyékényes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.
Fekvése
A horvát határ közvetlen közelében fekszik, néhány kilométerre a Dráva folyásától. Közúton északkeleti irányból, Csurgó felől, Porrogszentkirály érintésével a 6808-as úton érhető el, Nagykanizsa irányából pedig a 6804-es út vezet idáig.
A település nevét viselő Gyékényes vasútállomás a Dél-Dunántúl fontos vasúti csomópontja és határállomása Horvátország felé. Három magyarországi vasútvonal is találkozik itt, a 30-as számú (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, a 41-es számú Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal és a 60-as számú Gyékényes–Pécs-vasútvonal, illetve itt lépik át az országhatárt a Budapestet Zágrábbal és Fiumével összekötő vonatok is. Az állomás maga egyébként nem Gyékényesen, hanem a szomszédos Zákány közigazgatási területén található.
Története
Gyékényes és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia, Pál országbíró voltak, akinek öröklött birtokai voltak Vas vármegyében, a Sár-folyó mellett, a mai Zalaegerszeg környékére eső Egerváron, Fancsikán, Középfaluban, köztük Gyékényesen is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó-menti, Bihar vármegyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
1380-ban Gykynes alakban írva említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket. 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település. Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.
Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.
A községben 2007-ben 986 fő élt és összesen 467 lakás volt.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Csordás József (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014:
- 2014-2019: Kisiván István (független)[1]
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 988 | 986 | 1003 | 1023 | 920 | 981 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 2,4%, evangélikus 13,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (14,2% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a Kotró, ami 2011-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30 métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.[6][7]
-
Légi felvétel Gyékényesről
-
Az igen tiszta vizű kavicsbányató, a Kotró
Jegyzetek
- ↑ a b Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyékényes Helységnévtár
- ↑ Dél-Somogy tengere a Kotró. Somogy TV, 2011. július 11. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 10.)