Csurgó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csurgó
A református gimnázium épülete
A református gimnázium épülete
Csurgó címere
Csurgó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállás város
Polgármester Füstös János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8840
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 4806 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csurgó (Magyarország)
Csurgó
Csurgó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″
Csurgó (Somogy megye)
Csurgó
Csurgó
Pozíció Somogy megye térképén
Csurgó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgó témájú médiaállományokat.

Csurgó város Somogy megyében, a Csurgói járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

A település Somogy megye délnyugati részén található, Somogy megye legnyugatabbi városa. A horvát határhoz is közel fekvő Csurgó három tájegység találkozásánál épült fel: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány–őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.[3]

Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amely mentén két megállója is van: magában a városban Csurgó vasútállomás, a Szenta felőli határon, külterületen pedig Zrínyitelep megállóhely.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[4]

Története[szerkesztés]

Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok. A római korban itt haladt el a Pannónia provinciát a Tengermellékkel és a birodalom központjával összekötő hadi- és kereskedőút.[5]

Első okleveles említése 1019-ből származik: a zalavári apátság alapítólevele szerint Szent István ekkor a Benedek-rendi barátoknak adományozta a falu jövedelmét. Az Árpád-korban eleinte a somogyi szabad királyi kanászok földjének részét képezte, majd III. Béla testvére, Margit a keresztes lovagoknak adományozta. Ők a Felső-Csurgó nevű településrészen, egy mocsárvidékből kiemelkedő dombon települtek le: a hagyomány szerint először a templáriusok, majd a 12. század végére az ispotályosok. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend valamikor 1217 és 1226 között alapította az első rendházat a területen, ez a rendház erődítményként, kórházként és templomként is szolgált. A hagyomány szerint IV. Béla a muhi csata után délnyugat felé menekülve Csurgón is áthaladt, ahol meg is szállt, a Szűz Mária-kút vizéből pedig ivott is.[5]

Csurgót 1405. szeptember 28-ai adománylevelével Zsigmond királytól mezővárosi rangra emelte.[5] Vára a 15. században épült, de a 18. században lerombolták, 13. századi temploma szintén majdnem teljesen megsemmisült a török megszállás idején, de 1731-től kezdve újjáépítették.[5] 1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

Csurgó 1850-ben lett ismét mezőváros, majd 1896-tól itt működött Somogy vármegye első tanítóképzője. 1871-ben járási székhellyé vált. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. Városi jogot 1989-ben nyert ismét.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A városban 2007-ben 5150 fő élt és összesen 2093 lakás volt.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 11,1%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 8,9% (22% nem nyilatkozott).[7]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Városi Múzeum
  • Szentlélek-templom (13. századi eredetű, a barokk korban átépítették, de tornya még romanikus stílusú)
  • A Csokonai Református Gimnázium (18. század vége, eklektikus) és annak könyvtára Somogy megye első történelmi emlékhellyé nyilvánított helyszíne.[8]
  • Csokonai Közösségi Ház
  • Városi Könyvtár
  • Sportcsarnok
  • Meller-kastély: a 19. század végén épült eklektikus, saroktornyos épület bejárati folyosójának oldalát szecessziós, eozinmázas csempék díszítik, és ugyancsak szecessziós a főkapuja is. Belül még eredetiek a kerámia padlólapok, a parketta, a falépcsők és a faburkolatok is.[9]
  • Basakút: egy korábban meglevő forrás megásatásával 1600 táján építtette ki Ibrahim pasa.[10]
  • Zis-tó: az Alsok városrészben található tó helyén régen mocsaras terület volt, később a földet kitermelték belőle, így kialakult a tó medre. 1990 után kikotorták a medret, a környéket rendezték, azóta kedvelt horgász- és kirándulóhely.[11]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Csuszafesztivál: 2004 óta rendezik meg arra a legendára alapozva, hogy a túrós csusza annak a Török Bálint 16. századi hadvezérnek volt a kedvenc eledele, akinek felesége Csurgón óriási virágoskertet létesített. A fesztivált a gasztronómiai elemek mellett számos művészeti program is kíséri évről évre.[12]
  • Őszi fesztivál: a kétnapos rendezvényen bemutatkoznak a környék termelői, valamint mezőgazdasággal kapcsolatos szakmai előadások hangzanak el. A nagyközönséget kiállítás, vásár és szüreti mulatság várja.[13]

Sport[szerkesztés]

A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sportsikereket, amikor bejutott a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik megye I szintű labdarúgócsapattal is.

Híres szülöttei, lakói[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Csurgó város integrált településfejlesztési stratégiája, 2. kötet: Integrált Településfejlesztési Stratégia (DOC), 2014–2015. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  4. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  5. ^ a b c d Ludwig Emil: A csurgói Szentlélek-templom. MNO, 2003. szeptember 13. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
  6. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  7. Csurgó Helységnévtár
  8. Az első somogyi történelmi emlékhely. Kapos.hu, 2015. május 17. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
  9. A Meller-kastély rövid leírása. Virtuális Csurgó-térség. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
  10. Régi korok emléke Somogy megye földrajzi neveiben (PDF). (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
  11. A Zis-tó és története. Csurgó honlapja. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
  12. A csuszafesztivál honlapja. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
  13. Az őszi fesztivál a város honlapján. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
  14. http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]