Ugrás a tartalomhoz

„Felsőszeli” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzés folyamatban][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Fekarja789 (vitalap | szerkesztései)
18 szerkesztés
Hibajavítás
Átszerkesztés
36. sor: 36. sor:
I. e. 3550-3000 között a [[lengyeli kultúra]] népe élt itt.
I. e. 3550-3000 között a [[lengyeli kultúra]] népe élt itt.


A [[magyar törzsek]] [[900|900-ban]] kezdtek letelepedni a vidéken.
⚫
A [[magyar törzsek]] [[900|900-ban]] kezdtek letelepedni a vidéken. Első temploma már a [[11. század]] végén állt. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] [[1158|1158-ban]] említi meg először ''Selyként''. [[1217|1217-ben]] ''Zelyként'' említik. [[1233|1233-ban]], valamint [[1237]]-[[1240|40]] között már ''Utrapue Zeliként'' említik. 1237-ben ''Zele'' alakban a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Győrszentmártoni Bencés Főapátság]] oklevelében említik, amely uradalmának része volt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1246|1246-ban]] a [[heiligenkreuzi apátság]]nak adományozta. Templomát [[1271|1271-ben]] [[V. István magyar király|V. István]] oklevele is említi. [[I. Károly magyar király|I. Károly]] [[1313|1313-ban]] a [[Szécsényi Tamás]] [[ólubló|lubló]]i [[Várnagy (tisztség)|várnagynak]] adományozta. [[1355|1355-től]] [[Szécsényi Kónya]] [[Csejte|csejtei]] várnagy birtoka. [[1426|1426-ban]] említik először a mai nevén. A [[16. század]]ban a [[Thurzó család|Thurzó]] és a [[Báthori-család]] uradalmának része. [[1523|1523-ban]] kiváltságokat kapott. [[1524|1524-ben]] megépült az újabb [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom, amely nemsokára a falu lakosságával együtt [[evangélikus kereszténység|evangélikussá]] lett. A [[17. század]]ban már az [[Esterházy család]] [[sempte]]i uradalmának része, ezáltal [[1620|1620-ban]] [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] [[Zólyom|zólyomi]] főudvarmester visszaadta a katolikusoknak a templomot, amelyet [[1770|1770-ben]] lebontottak. [[1708|1708-ban]] már iskoláját is említik. [[1817|1817-ig]] a [[cseklész]]i uradalom része volt.

⚫
Első temploma már a [[11. század]] végén állt. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] [[1158|1158-ban]] említi meg először ''Selyként''. [[1217|1217-ben]] ''Zelyként'' említik. [[1233|1233-ban]], valamint [[1237]]-[[1240|40]] között már ''Utrapue Zeliként'' említik. 1237-ben ''Zele'' alakban a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Győrszentmártoni Bencés Főapátság]] oklevelében említik, amely uradalmának része volt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1246|1246-ban]] a [[heiligenkreuzi apátság]]nak adományozta. Templomát [[1271|1271-ben]] [[V. István magyar király|V. István]] oklevele is említi. [[I. Károly magyar király|I. Károly]] [[1313|1313-ban]] a [[Szécsényi Tamás]] [[ólubló|lubló]]i [[Várnagy (tisztség)|várnagynak]] adományozta. [[1355|1355-től]] [[Szécsényi Kónya]] [[Csejte|csejtei]] várnagy birtoka. [[1426|1426-ban]] említik először a mai nevén. A [[16. század]]ban a [[Thurzó család|Thurzó]] és a [[Báthori-család]] uradalmának része. [[1523|1523-ban]] kiváltságokat kapott. [[1524|1524-ben]] megépült az újabb [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom, amely nemsokára a falu lakosságával együtt [[evangélikus kereszténység|evangélikussá]] lett. A [[17. század]]ban már az [[Esterházy család]] [[sempte]]i uradalmának része, ezáltal [[1620|1620-ban]] [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] [[Zólyom|zólyomi]] főudvarmester visszaadta a katolikusoknak a templomot, amelyet [[1770|1770-ben]] lebontottak. [[1708|1708-ban]] már iskoláját is említik. [[1817|1817-ig]] a [[cseklész]]i uradalom része volt.


[[Vályi András]] szerint ''"Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."''<ref>{{Cite web |title=SZELLY. {{!}} Magyarország leírása – Vályi András {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-leirasa-valyi-andras-B764D/sz-BA078/szelly-BA1C2/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2024-08-28 |language=hu}}</ref>
[[Vályi András]] szerint ''"Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."''<ref>{{Cite web |title=SZELLY. {{!}} Magyarország leírása – Vályi András {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-leirasa-valyi-andras-B764D/sz-BA078/szelly-BA1C2/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2024-08-28 |language=hu}}</ref>
48. sor: 50. sor:
[[1938]]-[[1945|45]] között újra a [[Magyar Királyság (1920–1945)|Magyar Királyság]] része, ekkor [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye|Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyéhez]] tartozott.
[[1938]]-[[1945|45]] között újra a [[Magyar Királyság (1920–1945)|Magyar Királyság]] része, ekkor [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye|Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyéhez]] tartozott.


A [[Beneš-dekrétumok]] alapján [[1947|1947.]] [[január 23.|január 23-án]] a csehszlovák hadsereg által ostromgyűrűbe zárt községben elkezdődött a magyar lakosság az ország cseh részébe történő deportálása, ami összesen 240 családot (1013 személyt, közülük 126 hat éven aluli gyereket) érintett. Hátrahagyott házaikba [[Rózsahegy]] környéki szlovák telepesek költöztek be. A deportáltak többsége csak [[1949|1949-ben]] térhetett vissza. 1947. [[április 27.|április 27-én]] megkezdődött a [[Csehszlovák–magyar lakosságcsere|csehszlovák-magyar lakosságcsere]]. A több hónapon át tartó kitelepítések folyamán a község 1321 magyar lakosát (310 családot) toloncolták ki. Helyükre az áttelepülést önként vállaló [[magyarországi szlovákok]] érkeztek, elsősorban [[Tótkomlós]] és [[Békéscsaba]] környékéről.<ref>Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. október 21-i lapszámában.</ref> [[1957|1957.]] [[Július 17.|július 17-én]] Csehszlovákiába érkezett [[Ho Si Minh]] [[Vietnámi Demokratikus Köztársaság|észak-vietnámi]] elnök, aki többek között felkereste a helyi [[Mezőgazdasági termelőszövetkezet|Egyesült Földműves Szövetkezetet]].<ref>{{Cite web |title=60. vyrocie navstevy Ho Ci Mina v obci Horne Saliby - www.postoveznamky.sk |url=https://www.postoveznamky.sk/60-vyrocie-navstevy-ho-ci-mina-v-obci-horne-saliby |work=Informacny filatelisticky portal www.postoveznamky.sk |accessdate=2024-08-16 |language=Slovak |first=Vojtech |last=Jankovič}}</ref>
A [[Beneš-dekrétumok]] alapján [[1947|1947.]] [[január 23.|január 23-án]] a csehszlovák hadsereg által ostromgyűrűbe zárt községben elkezdődött a magyar lakosság az ország cseh részébe történő deportálása, ami összesen 240 családot (1013 személyt, közülük 126 hat éven aluli gyereket) érintett. Hátrahagyott házaikba [[Rózsahegy]] környéki szlovák telepesek költöztek be. A deportáltak többsége csak [[1949|1949-ben]] térhetett vissza. 1947. [[április 27.|április 27-én]] megkezdődött a [[Csehszlovák–magyar lakosságcsere|csehszlovák-magyar lakosságcsere]]. A több hónapon át tartó kitelepítések folyamán a község 1321 magyar lakosát (310 családot) toloncolták ki. Helyükre az áttelepülést önként vállaló [[magyarországi szlovákok]] érkeztek, elsősorban [[Tótkomlós]] és [[Békéscsaba]] környékéről.<ref>Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. október 21-i lapszámában.</ref>
[[1957|1957.]] [[Július 17.|július 17-én]] Csehszlovákiába érkezett [[Ho Si Minh]] [[Vietnámi Demokratikus Köztársaság|észak-vietnámi]] elnök, aki többek között felkereste a helyi [[Mezőgazdasági termelőszövetkezet|Egyesült Földműves Szövetkezetet]].<ref>{{Cite web |title=60. vyrocie navstevy Ho Ci Mina v obci Horne Saliby - www.postoveznamky.sk |url=https://www.postoveznamky.sk/60-vyrocie-navstevy-ho-ci-mina-v-obci-horne-saliby |work=Informacny filatelisticky portal www.postoveznamky.sk |accessdate=2024-08-16 |language=Slovak |first=Vojtech |last=Jankovič}}</ref>


== Népessége ==
== Népessége ==
61. sor: 65. sor:
2001-ben 3134 lakosából 2100 magyar, 1001 szlovák, 32 egyéb és 1 német volt.
2001-ben 3134 lakosából 2100 magyar, 1001 szlovák, 32 egyéb és 1 német volt.


2011-ben 3220 lakosából 1953 magyar, 1165 szlovák, 70 ismeretlen, 10 cseh, 7 cigány, 5 ukrán, 5 egyéb, 2-2 orosz és ruszin, valamint 1 szerb nemzetiségű volt.<ref>2011. évi népszámlálás.</ref>
2011-ben 3220 lakosából 1953 magyar, 1165 szlovák, 70 ismeretlen, 10 cseh, 7 cigány, 5 ukrán, 5 egyéb, 2-2 ruszin és orosz, valamint 1 szerb nemzetiségű volt.<ref>2011. évi népszámlálás.</ref>


2021-ben 3198 lakosából 1822 (+55) magyar, 1197 (+50) szlovák, 133 ismeretlen, 42 (+7) egyéb, 2 (+2) cigány és 2 ruszin nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
2021-ben 3198 lakosából 1822 (+55) magyar, 1197 (+50) szlovák, 133 ismeretlen, 42 (+7) egyéb, 2 (+2) cigány és 2 ruszin nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
69. sor: 73. sor:
|összesen=3477
|összesen=3477
|magyar=3463
|magyar=3463
|szlovák=9
|szlovák=
|német=4
|német=
|egyéb=1
|egyéb=
|megjegyzés='''*1910. évi népszámlálási adatok'''<ref>[http://www.foruminst.sk Fórum Kisebbségkutató Intézet]</ref>
|megjegyzés='''*1910. évi népszámlálási adatok'''<ref>[http://www.foruminst.sk Fórum Kisebbségkutató Intézet]</ref>
}}
}}
78. sor: 82. sor:
|magyar=2100
|magyar=2100
|szlovák=1001
|szlovák=1001
|német=1
|német=
|egyéb=32
|egyéb=32
|megjegyzés='''*2001. évi népszámlálási adatok'''
|megjegyzés='''*2001. évi népszámlálási adatok'''
86. sor: 90. sor:
|magyar=1953
|magyar=1953
|szlovák=1165
|szlovák=1165
|német=0
|német=
|nem kiderített=70
|nem kiderített=70
|megjegyzés='''*2011. évi népszámlálási adatok'''
|megjegyzés='''*2011. évi népszámlálási adatok'''
|roma=|cseh=|ukrán=|egyéb=|ruszin=|orosz=|szerb=}}
}}
|}
|}

⚫
== Neves személyek ==
⚫
* Itt szolgált [[Okolicsányi János]] ([[1676]]–[[1736]]) [[Plébánia|plébános]].
⚫
* Itt született [[1701]]. [[November 2.|november 2-án]] [[Nagy János (pap)|Nagy János]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[áldozópap]].
⚫
* Itt szolgált [[Specziár Lajos]] ([[1821]]–[[1903]]) plébános, egyházkerületi jegyző.
⚫
* Itt szolgált [[Podmaniczky Pál]] ([[1885]]–[[1949]]) evangélikus [[Lelkipásztor|lelkész]].
⚫
* Itt élt Danajka Lajos helytörténész, a község díszpolgára. ''Két tűz között 1944–1946'' ([[2001]]) című könyvében 40 visszaemlékező alapján állít emléket annak a 210 helybéli [[Leventemozgalom|leventének]], akiket [[1944]] decemberében katonai szolgálatra vittek a [[Német Birodalom]]ba.
⚫
* Itt született [[1925|1925.]] [[Április 15.|április 15-én]] [[Juraj Fojtík]] történész, levéltáros.
⚫
* Itt élt [[Oros László]] ([[1952]]-[[2024]]) hadmérnök, helytörténész, könyvgyűjtő.
⚫
* [[Magyarország]] [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] [[2003|2003-ban]] „Édes anyanyelvünk” címen meghirdetett pályázatának egyedüli [[felvidék]]i díjazottja Mészáros Magdolna volt, a helyi alapiskola pedagógusa.<ref>Az Új Szó 2004. szeptember 8-i lapszáma.</ref>
⚫
* Itt él Jakubecz Márta író, publicista, szerkesztő, pedagógus.
⚫
* Itt született [[1982]]. [[június 22.|június 22-én]] Borbély Borisz költő.<ref>[http://www.szmit.sk/modules.php?name=Lexicon&op=placeid&id=Fels%F5szeli Szlovákiai Magyar Írók Társasága]</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
120. sor: 112. sor:
* [[2017|2017-ben]] Ho Si Minh látogatásának 60. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a községháza épületén.
* [[2017|2017-ben]] Ho Si Minh látogatásának 60. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a községháza épületén.
* [[2022|2022-ben]] a csehszlovák-magyar lakosságcsere 75. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a könyvtár épületén.
* [[2022|2022-ben]] a csehszlovák-magyar lakosságcsere 75. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a könyvtár épületén.

⚫
== Neves személyek ==
⚫
* Itt szolgált [[Okolicsányi János]] ([[1676]]–[[1736]]) [[Plébánia|plébános]].
⚫
* Itt született [[1701]]. [[November 2.|november 2-án]] [[Nagy János (pap)|Nagy János]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[áldozópap]].
⚫
* Itt szolgált [[Specziár Lajos]] ([[1821]]–[[1903]]) plébános, egyházkerületi jegyző.
⚫
* Itt szolgált [[Podmaniczky Pál]] ([[1885]]–[[1949]]) evangélikus [[Lelkipásztor|lelkész]].
⚫
* Itt élt Danajka Lajos helytörténész, a község díszpolgára. ''Két tűz között 1944–1946'' ([[2001]]) című könyvében 40 visszaemlékező alapján állít emléket annak a 210 helybéli [[Leventemozgalom|leventének]], akiket [[1944]] decemberében katonai szolgálatra vittek a [[Német Birodalom]]ba.
⚫
* Itt született [[1925|1925.]] [[Április 15.|április 15-én]] [[Juraj Fojtík]] történész, levéltáros.
⚫
* Itt élt [[Oros László]] ([[1952]]-[[2024]]) hadmérnök, helytörténész, könyvgyűjtő.
⚫
* [[Magyarország]] [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] [[2003|2003-ban]] „Édes anyanyelvünk” címen meghirdetett pályázatának egyedüli [[felvidék]]i díjazottja Mészáros Magdolna volt, a helyi alapiskola pedagógusa.<ref>Az Új Szó 2004. szeptember 8-i lapszáma.</ref>
⚫
* Itt él Jakubecz Márta író, publicista, szerkesztő, pedagógus.
⚫
* Itt született [[1982]]. [[június 22.|június 22-én]] Borbély Borisz költő.<ref>[http://www.szmit.sk/modules.php?name=Lexicon&op=placeid&id=Fels%F5szeli Szlovákiai Magyar Írók Társasága]</ref>


== Kulturális élet, rendezvények ==
== Kulturális élet, rendezvények ==
141. sor: 145. sor:
*Danajka Lajos 1993: Felsőszeli története. Felsőszeli
*Danajka Lajos 1993: Felsőszeli története. Felsőszeli
*Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
*Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
*[[Szarka László (történész)|Szarka László]] - Tóth, K. 2010: [https://mek.oszk.hu/09400/09493/index.phtml Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában]. ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]) Somorja-Komárom
*[[Szarka László (történész)|Szarka László]] - Tóth, K. 2010: [https://mek.oszk.hu/09400/09493/index.phtml Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában.] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]) Somorja-Komárom
*[[Oros László]] 2011: A Felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története. Felsőszeli
*[[Oros László]] 2011: A Felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története. Felsőszeli
*[[Nevizánszky Gábor]] - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 42 No. 70.
*[[Nevizánszky Gábor]] - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 42 No. 70.

A lap 2024. augusztus 29., 20:52-kori változata

Felsőszeli (Horné Saliby)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1158
PolgármesterDobosy Pál
Irányítószám925 03
Körzethívószám00421 (0) 31
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség3198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület34.84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 28″, k. h. 17° 45′ 01″48.124444°N 17.750278°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 28″, k. h. 17° 45′ 01″48.124444°N 17.750278°E
Felsőszeli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszeli témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszeli (szlovákul Horné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 9 km-re délre, a Dudvág partján fekszik.

Élővilága

  • 2009
  • 2013

2009-ben épült egy gólyafészek, amely 2013 körülig állt, használatlanul.

Története

I. e. 3550-3000 között a lengyeli kultúra népe élt itt.

A magyar törzsek 900-ban kezdtek letelepedni a vidéken.

Első temploma már a 11. század végén állt. II. Géza 1158-ban említi meg először Selyként. 1217-ben Zelyként említik. 1233-ban, valamint 1237-40 között már Utrapue Zeliként említik. 1237-ben Zele alakban a Győrszentmártoni Bencés Főapátság oklevelében említik, amely uradalmának része volt. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Templomát 1271-ben V. István oklevele is említi. I. Károly 1313-ban a Szécsényi Tamás lublói várnagynak adományozta. 1355-től Szécsényi Kónya csejtei várnagy birtoka. 1426-ban említik először a mai nevén. A 16. században a Thurzó és a Báthori-család uradalmának része. 1523-ban kiváltságokat kapott. 1524-ben megépült az újabb római katolikus templom, amely nemsokára a falu lakosságával együtt evangélikussá lett. A 17. században már az Esterházy család semptei uradalmának része, ezáltal 1620-ban Esterházy Miklós zólyomi főudvarmester visszaadta a katolikusoknak a templomot, amelyet 1770-ben lebontottak. 1708-ban már iskoláját is említik. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."[2]

Fényes Elek szerint „Szeli (Felső), magyar falu, Poson vármegyében, az előbbeni falutól egy kis óra járásnyira. Ugyancsak a Dudvágh mellett: 850 kath., 1100 evang., 30 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, és evang. anyaszentegyháza. Határa igen termékeny; legelője, rétje bőséggel. F. u. gróf Eszterházy József, de bir benne szép inscriptionalis jószágtot Benyovszky Péter kapitány is.” [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

Az első Csehszlovák Köztársaság alatt Saliby Hornie/Felső - Szeli volt a hivatalos megnevezés.

1938-45 között újra a Magyar Királyság része, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyéhez tartozott.

A Beneš-dekrétumok alapján 1947. január 23-án a csehszlovák hadsereg által ostromgyűrűbe zárt községben elkezdődött a magyar lakosság az ország cseh részébe történő deportálása, ami összesen 240 családot (1013 személyt, közülük 126 hat éven aluli gyereket) érintett. Hátrahagyott házaikba Rózsahegy környéki szlovák telepesek költöztek be. A deportáltak többsége csak 1949-ben térhetett vissza. 1947. április 27-én megkezdődött a csehszlovák-magyar lakosságcsere. A több hónapon át tartó kitelepítések folyamán a község 1321 magyar lakosát (310 családot) toloncolták ki. Helyükre az áttelepülést önként vállaló magyarországi szlovákok érkeztek, elsősorban Tótkomlós és Békéscsaba környékéről.[4]

1957. július 17-én Csehszlovákiába érkezett Ho Si Minh észak-vietnámi elnök, aki többek között felkereste a helyi Egyesült Földműves Szövetkezetet.[5]

Népessége

1828-ban 256 házában 1789 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.[6]

1851-ben 1988 lakosából 1100 evangélikus, 850 római katolikus, 30 református és 8 zsidó volt.[7]

1910-ben 3477 lakosából 3463 magyar, 9 szlovák, 4 német és 1 egyéb anyanyelvű volt.

1938-ban 4145 lakosából 190 zsidó volt.

2001-ben 3134 lakosából 2100 magyar, 1001 szlovák, 32 egyéb és 1 német volt.

2011-ben 3220 lakosából 1953 magyar, 1165 szlovák, 70 ismeretlen, 10 cseh, 7 cigány, 5 ukrán, 5 egyéb, 2-2 ruszin és orosz, valamint 1 szerb nemzetiségű volt.[8]

2021-ben 3198 lakosából 1822 (+55) magyar, 1197 (+50) szlovák, 133 ismeretlen, 42 (+7) egyéb, 2 (+2) cigány és 2 ruszin nemzetiségű volt.[9]

Felsőszeli lakosságának nemzetiségi megoszlása

magyar
3463 fő (100%)
*1910. évi népszámlálási adatok[10]
Felsőszeli lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1001 fő (32%)
magyar
2100 fő (67%)
egyéb
32 fő (1%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Felsőszeli lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1165 fő (36%)
magyar
1953 fő (61%)
nem kiderített
70 fő (2%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei

  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt egyhajós római katolikus temploma 1775-ben épült gróf Eszterházy Ferenc költségén, klasszicista stílusban Fellenthali Fellner Jakab tervei alapján. Presbitériuma poligonálisan végződik, a homlokzat fölött levő toronnyal és hozzáépített sekrestyével. Főoltáránál megtalálható Szent Lőrinc képe is. A főhomlokzat egyenes oromzatán csiga alakú díszítés van csúcsos tetőszerkezettel. A szentélyben a poroszsüveg-boltozat a csoportos oszlopsor ormain helyezkedik el, ami a hajóban is megtalálható. A templom oromzata falsávokkal, félköríves ablakkeretekkel szegélyezett. A tornyot pilaszterek tagolják, ami koronázópárkánnyal, órás számlappal és toronysisakkal végződik. 1823-ban leégett, torna azóta is csonkán állt. 1944-ben újból megsérült, de a többszöri felújítások során, 1975-ben tornyát is helyreállították építésének 200. évfordulójára.
  • Egyhajós "türelmi" evangélikus temploma 1785-90 között épült. Szentélye poligonálisan végződő. Belseje egyenes mennyezetű, az oszlopain oldalsó matroneumok vannak. Harangtornyát 1830-ban építették. 1856-61 között neoklasszicista stílusba építették át, valamint tornyát is ekkor készítették el, ami kissé kiugró. Homlokzatát masszív pilaszterek és félköríves keretes ablakok tagolják. A torony alsó részét kordovánpárkány tagolja háromszög alakú timpanonpajzzsal, felső részén pilaszterek szegélyezik, majd háromszög alakú pajzsos koronázópárkány és atipikus barokk sisak zárja. Szószékoltára 1859-ből való, amelynek központi motívuma Aumaira Mihály pozsonyi festőművész "Jézus a Getszemáni-kertben" nevezetű oltárképe. A keresztelőkápolna 1878-ból, az orgona pedig szintén a 19. század második feléből való. 1934-ben finn lelkészek látogatták meg a templomot, amelyben találkoztak a helybeli leánykórus tagjaival is. A második világháború alatt tornya megsérült, végül 1976-ban állították helyre. 1988-ban folytatódtak a felújítások.
  • A Nagykereszt az 1833-as és az 1855-ös kolerajárvány, valamint az 1849-es harcok helyi áldozatainak állít emléket.
  • 1938-ban gazdasági növekedés indult meg, így az 1950-es évekbeli kőolajkutatás folyamán Felsőszeli és Deáki határában termálvizet találtak, melynek hasznosítására az 1970-es években három medencével, étteremmel, szállodával és autóskempinggel ellátott termálfürdőt létesítettek. Az állami tulajdonú létesítmény 1991-ben a két község közös tulajdonába került. Azonban az egy évtizednyi közös üzemelést követően további fejlesztésének eltérő megítélése miatt a létesítményt kettéosztották, amely így területileg ⅔ részben Deáki, ⅓ részben Felsőszeli tulajdona lett.
  • Bibliotheca Pro Patria magán könyv- és kézirattár
  • 1990 óta az idegenben elhunytak emlékére kopjafa áll a temető bejáratánál.
  • Magyar tanítási nyelvű alapiskolája és óvodája 2001-ben vette fel a Széchenyi István nevet. A névadó emlékére az iskola parkjában egy Jozef Tkadlec öntötte harangot helyeztek el a Schmidt Róbert által faragott haranglábon, melyen egy Széchenyi-idézet olvasható: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”[11]
  • 2017-ben Ho Si Minh látogatásának 60. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a községháza épületén.
  • 2022-ben a csehszlovák-magyar lakosságcsere 75. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a könyvtár épületén.

Neves személyek

Kulturális élet, rendezvények

  • Csemadok
  • Rozmaring énekkar
  • Mátyus Néptánccsoport
  • Bicskás zenekar
  • Bercsényi Miklós Hagyományőrző Csapat
  • 72. számú Szent Lőrinc cserkészcsapat Felsőszeli
  • Farsangi Nótaest
  • Felsőszeli Lovastalálkozó
  • Szüreti felvonulás
  • Felsőszeli találkozó és táncház
  • Karácsonyi koncert

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ SZELLY. | Magyarország leírása – Vályi András | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. október 21-i lapszámában.
  5. ↑ Jankovič, Vojtech: 60. vyrocie navstevy Ho Ci Mina v obci Horne Saliby - www.postoveznamky.sk (slovak nyelven). Informacny filatelisticky portal www.postoveznamky.sk. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  6. ↑ Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. 
  7. ↑ Velemjáró: Felsőszeli | Településtár | Velemjáró (hu-HU nyelven). velemjaro.sk. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  8. ↑ 2011. évi népszámlálás.
  9. ↑ ma7.sk
  10. ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
  11. ↑ Új Szó 2001. október 29-i lapszáma.
  12. ↑ Az Új Szó 2004. szeptember 8-i lapszáma.
  13. ↑ Szlovákiai Magyar Írók Társasága

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőszeli&oldid=27406142”