Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyitra és Pozsony
k. e. e. vármegye
Fennállás 1938-1945
Ország Magyarország
Központ Érsekújvár
Népesség
Népesség 180 991 fő (1941)
Földrajzi adatok
Terület 1 543  km2
Magyarország 1941 és 1944 között
Az egykori vármegyeház épülete Érsekújvárban

Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt 1938 és 1945 között.

Az I. bécsi döntés következtében jött létre, amikor más területek mellett az egykori Nyitra vármegye kisebb és Pozsony vármegye jelentős része újra a magyar állam fennhatósága alá került. Ekkor Pozsony megyének a Kis-Dunától északra fekvő részét és Nyitra megye visszatért területeit (tíz község kivételével) összevonták Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye néven Érsekújvár székhellyel, és hozzá csatoltak néhány további települést a szomszédos megyéktől.

A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért a megye megszűnt, mivel teljes területe ismét Csehszlovákia része lett.

A megyéhez tartozó területek[szerkesztés]

Az első bécsi döntés következtében a honvédség csak a kijelölt katonai határvonalig szállta meg a visszacsatolt területeket. Nyitra és Pozsony vármegyében Alsójattó, Kalász, Nagycétény, Nagyhind és Vága a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság megegyezése következtében kerültek vissza.[1]

Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye az alábbi területekből állt:

Közigazgatási beosztása[szerkesztés]

A vármegye területe három járásra és egy megyei városra oszlott.

Terület és népesség[szerkesztés]

A megye területe 1543 km², népessége az 1941. évi népszámlálás alapján 180 991 fő volt.

1941-ben Érsekújvár népessége 23 306 fő volt, a többi település közül egy sem érte el a 7000 főt.

Pozsony vármegye maradék területének felosztása[szerkesztés]

Az egykori Pozsony vármegyének csak kisebb része került Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyéhez.

A Szigetközbe eső részét, amely végig Magyarországhoz tartozott, az 1923-ban kialakított beosztás szerint meghagyták Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye keretében, míg a legnagyobb, a Csallóközbe eső részt Komárom vármegyéhez csatolták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Matolay Géza 1939 (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Budapest, 224. o.

Források[szerkesztés]

  • K. Thúry György 1940 (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye. Budapest, Felv. Egy. Szöv, 1940
  • Magyarország helységnévtára, 1944
  • Magyar statisztikai zsebkönyv, XI. évfolyam, 1942