Murányhosszúrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Muránska Dlhá Lúka szócikkből átirányítva)
Murányhosszúrét (Muránska Dlhá Lúka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1357
Polgármester Marek Nosko
Irányítószám 050 01
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 879 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 343 m
Terület 18,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murányhosszúrét (Szlovákia)
Murányhosszúrét
Murányhosszúrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 20° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 20° 04′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Murányhosszúrét (szlovákul: Muránska Dlhá Lúka, németül: Lange Wiese) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 879 lakosából 853 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 4 km-re északkeletre a Murány bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1357-ben "Hoszu Reth" alakban említik először, de már korábban is létezett. A murányi váruradalomhoz tartozott. 1435 "Huzywret" néven említi oklevél. Szlovák neve 1551-ben bukkan fel először "Dlua Luka" alakban. 1605-ben "Dluha Luka alias Hoszu Reth" néven említik. 1427-ben 29 adózó portája volt. Lakói pásztorkodással foglalkoztak, valamint fűrésztelepeken és vaskohókban dolgoztak. A falu a török uralom alatt 40 évig puszta volt. A község legkorábbi pecsétje 1656-ból való. az 1709-1710-ben dúló pestisjárványnak 440 áldozata volt. 1828-ban 138 házában 1184 lakos élt. A 19. és 20. században lakói a mezőgazdaság és az erdei munkák mellett ipari üzemekben és idénymunkákon dolgoztak.

Fényes Elek szerint "Hosszuréth (Murány-), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Jolsvához 3 órányira: 499 kath., 685 evang lak., kik zsindelyt deszkát készítnek s ezeket az alföldre hordják; gyolcsot szőnek; a vasbányákban dolgoznak. Kath. és evang. anyaszentegyház; hegyes sovány határ. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó. " [2]

1910-ben 842, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

2001-ben 736 lakosából 697 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]