Ádánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ádánd
A Csapody család kastélya Ádándon
A Csapody család kastélya Ádándon
Ádánd címere
Ádánd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterSzatmári Kornélia (független)[1]
Irányítószám8653
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség2120 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″
Ádánd (Somogy vármegye)
Ádánd
Ádánd
Pozíció Somogy vármegye térképén
Ádánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ádánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ádánd község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Siófoktól 12 kilométerre délkeletre, a Kis-Koppány patak mellett fekszik. Központján a Siómaros és Ságvár közti 6403-as út halad át. Településszerkezetét tekintve dombvidéki sorfalu.

A Kaposvár–Siófok-vasútvonalon lévő vasútállomása a 64 308-as úton érhető el.

Története[szerkesztés]

Ádánd Árpád-kori település. A legrégibb fennmaradt oklevél, mely nevét (Adand alakban írva) tartalmazza, és a települést a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokaként említi, 1265-ben kelt. Ennek az ágnak a sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták.

1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járásba) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai.

A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században, amikor kezdett újra benépesülni, közbirtokossági falu volt. 1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalövői Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenc (1742-1807) nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől az akkor még osztatlan, de több családtag tulajdonában lévő ádándi birtokot.[3] Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt.

A hatalmas zalalövői Csapody-féle kastélyt és uradalmát a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a Csapody család utolsó férfi tagjától 1856-1857-ben a gróf Wickenburg család vette meg, később pedig a Tallián családé, majd a bálványosi Satzger családé lett.

1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is jogot szerzett. 1831-ben kolera pusztított a környéken, 1910 márciusának elején pedig a település 32 háza leégett. A 20. század elején bálványosi Satzger Gézának (1917-1943)[4] volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Nagy Károly (független)[5]
  • 1994-1998: Nagy Károly (független)[6]
  • 1998-2002: Nagy Károly (független)[7]
  • 2002-2006: Pollák Tibor (független)[8]
  • 2006-2010: Pollák Tibor (független)[9]
  • 2010-2014: Pollák Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014-2019: Szatmári Kornélia (független)[11]
  • 2019-től: Szatmári Kornélia (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2124
2107
2125
2094
2139
2120
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 15,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 12% (20% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-kori templom romja (más néven Törökhagyás; romanikus és gótikus stílusú). A templom az egykori Hetye (Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
  • Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
  • Tallián-kúria – A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. század első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
  • Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
  • Református templom (késő barokk, 1828).

Képek[szerkesztés]

  • A református templom
    A református templom
  • A Kossuth utca déli látképe
    A Kossuth utca déli látképe
  • A Kossuth utca látképe
    A Kossuth utca látképe
  • A Kossuth utca 71. szám alatti lakóház 2008-ban
    A Kossuth utca 71. szám alatti lakóház 2008-ban
  • A Kis-Koppány patak hídja
    A Kis-Koppány patak hídja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44
  4. ↑ http://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_SZSZ_Jamk_52_1938_45/?query=SZO%3D(satzger%20g%C3%A9za)&pg=218&layout=s
  5. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  11. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  12. ↑ Ádánd Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ádánd&oldid=26470978”