Beled

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az azonos nevű ausztriai település szócikkét lásd itt
Beled
Barthodeiszky-kastély
Barthodeiszky-kastély
Beled címere
Beled címere
Beled zászlaja
Beled zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállásváros
PolgármesterMajor Jenő (független)[1]
Irányítószám9343
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2403 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″
Beled (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Beled
Beled
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Beled weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beled témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Beled város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban, a járásszékhelytől 15 km-re, délre található. Közigazgatásilag hozzátartozik Vica község.

A Dél-Rábaköz központi települése, a 2647 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Rábaköz délnyugati részén fekszik, a Kis-Rába folyása mentén.

A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedéséből adódóan a beledi téglagyár fejtőjében legalább 3-4 eltemetett, fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntései borítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.

Megközelítése[szerkesztés]

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely a központjától délre halad el, ezen érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is. A kisvároson, annak főutcájaként, kelet-nyugati irányban a 8612-es út húzódik végig, amely innen Nagycenk térségéig vezet; keresztirányban pedig a 8606-os út szeli át a belterület keleti részét, az Csorna térségétől húzódik idáig.

A belterületeket elkerülve, szintén nagyjából észak-déli irányban húzódik itt a Kapuvár-Celldömölk közti 8611-es út, Vica városrészen pedig a 8609-es út húzódik keresztül. Vásárosfaluval a 8428-as út köti össze; keleti határszélét érinti még a 8607-es út is.

Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Beled vasútállomás a városközpont nyugati szélén helyezkedik el, Vica megállóhely pedig Vica városrész délkeleti peremén.

Története[szerkesztés]

A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től az Esterházyak birtoka.

Az 1594. évi török pusztítás elérte a falut is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.

Beledben a mezőgazdaság mellett jelentős volt a kisipar is. 1874 -ben a céhek helyére lépő ipartestülethez 12-féle iparágban 30 mester és segéd tartozott.

Nagy előrelépést jelentett, hogy az 1891-ben megnyitott Pozsony-Szombathely vasútvonal Beledet érintette. Ez nagy jelentőséggel bírt a személy és áruszállítás területén. A település szerkezetére is hatással volt, megnyitotta a Rábán túli építkezések sorát.

Beled arculata a XX. század első évtizedekben már városias, polgári jelleget öltött. Boltok sora tarkította a Fő utcát, gazdag közösségi élet bontakozott ki egyletek, körök, asztaltársaságok formájában. A kulturált időtöltést szolgálta a kaszinó, a kávéház és a mozi.

Az első világháború veszteségei után a második még mélyebben érintette a falut. Szinte minden családnak volt hősi halottja. A városháza melletti emlékmű 64 hadban elesett katona nevét örökíti meg. Az Auschwitzba hurcolt 330 helyi zsidó lakos közül pedig 278-an vesztették életüket a „halálgyárban”.

1983-ban Beledhez csatolták Vica községet.

1990. január 26-án a 16-os oldalszámú MiG–23UB-val Beled mellett a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében lezuhant. Mindketten meghaltak.[4]

Beled 2009. július 1-én városi rangot kapott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gombás László (független)[5]
  • 1994–1998: Gombás László (független)[6]
  • 1998–2002: Szalay József (független)[7]
  • 2002–2006: Tompáné Balogh Mária (független)[8]
  • 2006–2010: Tompáné Balogh Mária (független)[9]
  • 2010–2014: Tompáné Balogh Mária Erzsébet (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Major Jenő (független)[11]
  • 2019–2024: Major Jenő (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2656
2672
2640
2537
2438
2403
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 0,7%, evangélikus 16,3%, felekezeten kívüli 4,1% (22,4% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült, Ludwig Schöne német-osztrák építészmérnök tervei alapján. Ma általános iskola működik benne, illetve a helytörténeti kiállítás is kapott helyet.
  • A kastélytól nem messze tekinthető meg a 2016-ban felavatott holokauszt-emlékmű, mellyel a körülbelül 360, Beledről elhurcolt zsidó embernek állítottak emléket.
  • A kisváros főutcáján álló, Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom, mai formájában 1863-ban épült romantikus stílusban. Tornya nyolcszög formájú.
  • A magastornyú Evangélikus templom 1805-ben épült, amely az Árpádkert városrészben, az Árpád téren található.
  • A Városháza egy emeletes épülete 1929-ben épült, amelynek főhomlokzata erkéllyel bővült.
  • A vicai városrészben álló római katolikus templom
  • Malomépületek

Rendezvényei[szerkesztés]

  • Pünkösdi Fesztivál
  • Glóbusznap
  • Káposztafesztivál Vica városrészben
  • Beledi Majális

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. [1]
  4. Róbert Sándor, Simon: Volt egyszer egy MiG-23 Flogger század. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  5. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  12. Beled Helységnévtár

További információk[szerkesztés]