„Gyékényes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: fr:Gyékényes |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A települést [[1380]]-ban említi először hivatalos irat, '''Gykynes''' alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. [[1600]]-ban török kézre került. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[ |
A települést [[1380]]-ban említi először hivatalos irat, '''Gykynes''' alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. [[1600]]-ban török kézre került. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
A lap 2011. április 22., 01:57-kori változata
| Gyékényes | |||
 | |||
| Gyékényes légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Kistérség | Csurgói | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 8851 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 981 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″ | |||
 Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Gyékényes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.
Fekvése
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonallal).
Története
A települést 1380-ban említi először hivatalos irat, Gykynes alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. 1600-ban török kézre került. Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
