Hont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Parassapuszta szócikkből átirányítva)
Hont
Hont címere
Hont címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Gál Magdolna[1]
Irányítószám 2647
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 468 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hont (Magyarország)
Hont
Hont
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 02″, k. h. 18° 59′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 02″, k. h. 18° 59′ 33″
Hont (Nógrád megye)
Hont
Hont
Pozíció Nógrád megye térképén
Hont weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hont témájú médiaállományokat.

Hont község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a 2-es főút mentén található. A főút végén, a Honthoz tartozó Parassapusztán határátkelőhely van Szlovákiába.

Élővilága[szerkesztés]

2014-ben legalább 3 gólyafiókát számoltak össze az egyik fészekben

Története[szerkesztés]

Hont földvárának rekonstrukciós rajza

A középkorban Hont vármegye székhelye volt.

A település az egyik legelső magyar vármegye, (Nagy-)Hont központja volt, a földvár a 10–11. század fordulóján épülhetett. Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hont lovag volt, aki a Szent István uralkodása alatt kiépülő vármegyerendszerben eredetileg egy nagyobb, északi terület ura lehetett. E területbe tartozhatott Gömör és Nógrád vármegye területe is, melyek azután az új megyék megszervezésével önállósultak, kettészelve (Nagy-)Hont vármegyét Hontra és Kis-Hontra.

A földvár helyének térképe

A 13. században többször említik hadnagyát, udvarbíráját, de a tatárjáráskor sikeresen ellenálló várak között nem szerepel. A régészeti ásatások tanúsága szerint a várat tűz pusztította el, és a legkésőbbi előkerült leletek 13. századiak. Tehát lehet, hogy a földvár a tatárok támadásakor pusztult el, lehet hogy néhány évtizeddel később, de többé nem épült fel. Területét azonban a falu elfoglalta, és napjainkban is sűrűn be van építve lakóházakkal.

A községet 1438-ban Albert király az esztergomi érseknek ajándékozta. A török uralom idején a lakossága nagyon sokat szenvedett, mert a korábban gazdag falut a nógrádi bég állandóan sanyargatta, adóztatta. Állítólag adómegtagadás miatt a falu összes családfőjét (mintegy 60 férfit) lemészároltatta. Nem tudtak egyszerre a töröknek adózni, a korponai várkapitánynak és a Balassáknak is fizetni. A falu megmaradt lakossága a Sárkánytörés nevű sziklába vájt üregben vészelte át a viharos időket. A török idők után újból az esztergomi érsekség lett a község ura, egészen 1945-ig.

A barokk stílusú római katolikus templom 1776-ban épült. Az első világháború előtt a településen haladt keresztül a Párkány-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vasútvonal, de a trianoni szerződés ezt kettészelte, és az 1960-as években a Drégelypalánk-Hont-Ipolyság szakaszon a síneket is felszedték. 1945-ig az esztergomi érsekség volt a legnagyobb birtokos a településen.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Honti-szakadék Természetvédelmi Terület[4]
  • Tsitári kápolna, Tsitári-forrás

Hont az irodalomban[szerkesztés]

  • Hont a címadó helyszíne Móra Ferenc A honti igricek című elbeszélésének.

Turizmus[szerkesztés]

Hont tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Mordovin Maxim 2013: Archeologický výskum komitátneho Hontianskeho hradu. Acta Historica Neosoliensia 16, 6-37.
  1. Hont települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hont témájú médiaállományokat.