Egerszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Heves vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szalók (egyértelműsítő lap).
Egerszalók
Az egerszalóki gyógyfürdő
Az egerszalóki gyógyfürdő
Egerszalók címere
Egerszalók címere		 Egerszalók zászlaja
Egerszalók zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásEgri
Jogállásközség
PolgármesterVarga István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3394
Körzethívószám36
Testvértelepülései
Lista
Litvánia Kelmė
Népesség
Teljes népesség1964 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség88,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,11 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″
Egerszalók (Heves vármegye)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Heves vármegye térképén
Egerszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerszalók témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egerszalók község Heves vármegyében, az Egri járásban. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping miatt turisztikai célpont.

Fekvése[szerkesztés]

A község Eger környékének térképén

Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében, a 2416-os és a 24 129-es utak találkozásánál található; az előbbi út kelet-nyugati irányban biztosít közúti kapcsolatokat a környező települések felé, az utóbbi pedig Kerecsendnél a 25-ös főútból kiágazva a 3-as főút térségével kapcsolja össze a községet. Határszélét északon érinti még a 24 128-as út is.

Története[szerkesztés]

Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sinkó István (független)[4]
  • 1994–1998: Sinkó István (független)[5]
  • 1998–2002: Tőgyi Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Tőgyi Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Tőgyi Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Tőgyi Gábor (független)[9]
  • 2014–2015: Tőgyi Gábor (független)[10]
  • 2015–2019: Varga István (független)[11]
  • 2019-től: Varga István (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2015. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert az előző polgármester, Tőgyi Gábor február közepén elhunyt.[12][13]

Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források
Varga István Fidesz-KDNP 2015 óta A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 627 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[14]
független A 2015. május 18-án megtartott időközi választáson az 1005 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 424 szavazatot szerzett meg, amivel 42,19 %-os eredményt ért el.[11]
Tőgyi Gábor független 1998–2015 A 2014. október 12-én megtartott választáson a 836 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 543 szavazatot szerzett meg, amivel 64,95 %-os eredményt ért el.[10]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 793 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 447 szavazatot szerzett meg, amivel 56,37 %-os eredményt ért el.[9]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 873 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 594 szavazatot szerzett meg, amivel 68,04 %-os eredményt ért el.[8]
A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 739 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[7]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 786 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 520 szavazatot szerzett meg, amivel 66,16 %-os eredményt ért el.[6]
Sinkó István független 1990-1998 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 789 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 606 szavazatot szerzett meg, amivel 76,81 %-os eredményt ért el.[5]
Az 1990-es polgármester-választásról csak annak végeredménye ismert.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1927
1981
1981
2104
1939
1964
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 4,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 15,1% (24,9% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% ukránnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, horvátnak, bolgárnak és ruszinnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[17]

Kocs[szerkesztés]

Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

Története[szerkesztés]

Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják, mint Szalók-kal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thek-re (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenek-től és fiától, Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

Gyógyfürdője[szerkesztés]

A település déli részén 410 méter mélyről feltörő, 65-68 Celsius fokos hőforrás domboldalon lefolyó vize a felfakadása óta eltelt idő alatt csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A forrás vize kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként is tartalmazó, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav-tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. 2002-ig egy kisebb medencében ingyen élvezhették a kellemes gyógyvizet a gyakran messziről érkező turisták.[18]

Értékét felismerve a falu a 2004-2007 között épült gyógyfürdőre alapozott gyógyturizmus központja lett. Azóta évente sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott.[19]

A sódomb[szerkesztés]

A feltörő gyógyvíz a lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, mint addig, s a különbözet kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.[19] Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.[20]

Horgásztó[szerkesztés]

A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Egyéb nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.[21]
  • Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
  • Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
  • Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
  • Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.[22]
  • Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.[23]
  • Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.[24][25]

Sportélete[szerkesztés]

Az Egerszalók SE labdarúgó-klubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel.[26]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

  • Légifotó a sódombról
    Légifotó a sódombról
  • légifotó Saliris Resort hotelről és környékéről
    légifotó Saliris Resort hotelről és környékéről
  • Thermal Park apartmanhotel[27]
    Thermal Park apartmanhotel[27]
  • Sódomb
    Sódomb
  • Saliris Resort hotel
    Saliris Resort hotel
  • Mészkőlerakódás a termálvíztől
    Mészkőlerakódás a termálvíztől
  • A "sódomb", ásványi anyag lerakódás
    A "sódomb", ásványi anyag lerakódás
  • Egerszalók - Maklyán vár, légi fotó
    Egerszalók - Maklyán vár, légi fotó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. ↑ a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. ↑ a b c Egerszalók települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. május 17. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. ↑ Elhunyt Egerszalók polgármestere. EgriÜgyek.hu, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. ↑ Egerszalók települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  16. ↑ Egerszalók Helységnévtár
  17. ↑ Egerszalók Helységnévtár
  18. ↑ https://termalonline.hu/termal-hirek/egerszalok-2002-ben-jott-2-oreg-bacsi-hogy-medencetakaritas-legyunk-szivesek-tavozni
  19. ↑ a b Egerszalók Sódomb. Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület Turisztikai Információs Iroda. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  20. ↑ Salt Hill Thermal Spa – Bemutatkozás. Thermálfürdő.net. Virtual Tour. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)[halott link]
  21. ↑ Egerszalóki ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
  22. ↑ Barlanglakások. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  23. ↑ Betyárbújó kaptárkövek. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  24. ↑ Borozók. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  25. ↑ HoremWeb: Helli-pince, 2011. augusztus 26. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  26. ↑ http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/627 Az Egerszalók Sport Egyesület oldala a magyarfutball.hu-n
  27. ↑ Szállodák. [2013. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Egerszólát Egerbakta Eger
Verpelét

Észak
Nyugat  Egerszalók  Kelet
Dél

Eger
Feldebrő Demjén Andornaktálya

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egerszalók&oldid=26877929”