Sármányvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sideritis szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sármányvirág
Sideritis syriaca (Ironwort scan).jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiosperms)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Sideritis
L.
Fajok
  • Sideritis lanata L.
  • Sideritis montana
  • Sideritis syriaca

A sármányvirág (Sideritis), amely hegyi tea, forrasztófű, vasfű és pásztortea néven is ismeretes az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjához tartozik. A növény elsősorban gyógyító tulajdonságairól nevezetes. Mediterrán területen bőséggel terem, Balkán-félszigeten, Ibériai-félszigeten és Makaroneziában, de Közép-Európában és Ázsia mérsékelt éghajlati részén is megtalálható.[1][2][3][4]

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A görög nyelvben a „sideritis” szó szerinti fordítása: „az, akinek vasfegyvere van”. A növényt már az ókori görögök is ismerték, különösen Dioszkoridész és Theophrasztosz. Bár Dioszkoridész három fajtáról írt, de csak az egyik (valószínűleg az S. scordioides) lehet a sideritis rokona. Az ókori időkben a növény használata általános gyógymódnak számított, amit vasfegyverek által okozott sebeknél, sérüléseknél alkalmaztak a csatákban. Azonban mások úgy tartják, hogy a név eredete a csészelevél alakjára utal, amely a lándzsa hegyére hasonlít.

Rendszerezése [szerkesztés]

2002-ben egy molekuláris filogenetikai vizsgálat felismerte, hogy a Sideritis és további 5 nemzetség parafiletikusan be van ágyazódva a Stachys nemzetségbe. További vizsgálatok szükségesek, hogy a Stachys és Sideritis rokonsági vizsgálatainak feltárásához.[5]

Az EOL[6] három fajt sorolt a nemzetségbe[7]:

  • Sideritis lanata (szőrös vasfű),
  • Sideritis montana (hegyi vagy parlagi vasfű) és
  • Sideritis syriaca (közönséges horgas vasfű).

Ezen kívül különböző leírások (köztük a Wikispecies, az ITIS és a ZipcodeZoo) 319 különböző fajtát, alfajt, ökotípust és formát különböztetnek meg, néhány közülük[2]:

  • Sideritis cypria (ciprusi sármányvirág)
  • Sideritis scardica
  • Sideritis purpurea
  • Sideritis remota
  • Sideritis theezans
  • Sideritis raiseri
  • Sideritis euboea
  • Sideritis romana

A botanikusoknak igen nehéz dolguk van a Sideritis változatainek elnevezésében és besorolásában, az apró eltérések miatt.

Növénytan [szerkesztés]

Jacob Sturm illusztráció a Sideritis Montana felépítéséről Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen című könyvéhez, 1796

Száraz éghajlatot kedvelő cserje, kb. 8–50 cm magasra nő. Évelő gyógynövény, általában 1000 m fölött sziklákon található, ahol kevés vagy egyáltalán nincs is szennyezettség. Molyhos növény, mikroszkópon keresztül szőrszálak összefonódása látható. Szárai négyszögalakúak, lágyszárúak. Levelek keresztesen átellenesek, felső részen sisakforma látható. Sideritis virágzata harang alakú, halványsárga színű. Hajtásvégi fürtökben virágzik májustól - augusztusig. Kis alakító metszésektől eltekintve nem igényelnek rendszeres visszavágást. Magvetéssel vagy meddő hajtásokról[8] szedett félfás dugványokkal szaporíthatók.

Gyógynövényként [szerkesztés]

A sármányvirág segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, megelőzi a megfázást és az influenzát. Vírus, gomba és baktérium ellen is hatásos, fájdalomra és enyhe szorongásra is használható. Természettudósok szívesen ajánlják a hegyi teát, amit csodaszernek tartanak. Megfigyelések szerint közel van az igazsághoz. Modern vizsgálatok kimutatták, hogy a tea fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás[9] és antioxidáns hatása miatt a rák [10]. A növényt tudományos kutatások is igazolják: diterpéneket[11], flavonoidokat és esszenciális olajokat tartalmaz. A sideritist a zsályával és az ánizs magjával hasonlították össze, a növények flavonoidtartalma miatt. [12] A legtöbb kutatást Hollandiában, Görögországban, Macedóniában, Albániában és hazánkban is végeztek 1998. májusban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti szakán, Budapesten.

Felhasználása [szerkesztés]

Nagyon népszerű Görögországban, Albániában és Macedóniában, gyógy- és élvezeti teaként egyaránt fogyasztják aromás íze miatt. A tea elkészítése: forralt vízzel leönteni a szárított szárat, levelet és virágot, 15-20 percig ázni hagyni. Majd mézzel és citrommal ízesíthető.

Jegyzetek [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Ajánlott irodalom [szerkesztés]

  • Gordon Cheers: Flóra A Világ Legnagyobb Kertészeti Enciklopédiája (Athenaeum 2000 Kiadó 2006-ban) ISBN 9639615102
  • Katharina Adams - Dirk Mann: Évelő növények (Sziget Kiadó 2010) ISBN 9789637268779
  • Franz-Xaver Treml: Gyógy és fűszernövények 500 fajta (Sziget Kiadó 2010) ISBN 9789637268786

Fordítás [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sideritis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.