Orbán Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2021. április 19., 20:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó 3 változtatást (Krisztian9899), visszaállítva Szilas szerkesztésére)
Orbán Viktor
2018-ban Brüsszelben
2018-ban Brüsszelben
SzületettOrbán Viktor Mihály
1963. május 31. (60 éves)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaLévai Anikó (1986–)
Gyermekeiöt gyermek:
Szülei
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
    • Iskolái
  • Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (1977–1981)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (1981–1987, jogtudomány)
  • Pembroke College (1989–1990, filozófia)
    • Kitüntetéseilásd: Díjak, elismerések
    A harmadik magyar köztársaság
    8. miniszterelnöke
    Hivatalban
    Hivatalba lépés: 2010. május 29.
    HelyettesSemjén Zsolt
    Köztársasági elnök
  • Sólyom László (2010)
  • Schmitt Pál (2010–2012)
  • Kövér László (2012, mint az Országgyűlés elnöke)
  • Áder János (2012–)
    • ElődBajnai Gordon
    A harmadik magyar köztársaság 4. miniszterelnöke
    Hivatali idő
    1998. július 6. – 2002. május 27.
    Köztársasági elnök
  • Göncz Árpád (1998–2000)
  • Mádl Ferenc (2000–2002)
    • ElődHorn Gyula
    UtódMedgyessy Péter
    Politikai pályafutása
    PártFidesz – Magyar Polgári Szövetség (1988–)
    VálasztókerületFejér megyei lista
    Orbán Viktor aláírása
    Orbán Viktor aláírása
  • weboldal
  • Facebook
  • IMDb
  • PORT.hu
  • Parlament.hu
    • A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus. 1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja. A Nagy Imre és társai újratemetésén, 1989. június 16-án elmondott beszéde országszerte ismertté tette nevét és pártját.[1][2] 1993-ig a Fidesz választmányának tagja. 1993–2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1990–1994 között a Fidesz frakcióvezetője. 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.[3] Jogi tanulmányait követően szerzett doktori címét jelenleg nem használja.[4]

    Származása

    Orbán Viktor Mihály a második utónevét apai nagyapja után kapta,[5] aki állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető volt, és a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott.

    Édesapja Orbán Győző (1940) mezőgazdasági üzemmérnök; majd évekkel a rendszerváltás után milliárdos nagyvállalkozó lett,[6][7] édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus-logopédus volt.

    Két testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó és Orbán Áron (1977) vállalkozó, illetve a család nevelte a félárván maradt unokatestvérüket, az újságíró Vitézy Zsófiát (1967) is.

    Gyermekkora

    Székesfehérvárott született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, ott végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

    Tanulmányai

    Sorkatonaként 1981–82-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. Szakdolgozatát a lengyel Szolidaritás mozgalomról írta.[8] 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1985-től Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával [9][10] az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

    A politikában

    A rendszerváltásig

    Politikai pályafutását Székesfehérvárott, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte.[11] Gimnáziumi évei alatt ismerte meg későbbi jó barátját, a nála két évfolyammal feljebb járó Simicska Lajos üzletembert. Közéleti hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségnél eltöltött idő alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt.[11] Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében[1] szabad választásokat és az „orosz csapatok” kivonulását követelte, s ezzel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódosítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

    1990-től 1998-ig

    A szlovák kormányfő Mikuláš Dzurinda (balra), Orbán Viktor (középen) és a bővítésért felelős EU-biztos, Günter Verheugen (jobbra), az esztergomi Mária Valéria híd átadásán, 2001. november 1-jén[12]

    1989–90-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. Professzora a Pembroke Kollégium filozófia professzora, Zbigniew Pelczynski volt.[13] 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

    1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta, ezzel a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói neheztelését váltva ki. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek.[14] Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

    Az 1994. évi országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a Torgyán József által vezetett – FKgP-vel, mivel az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

    Első kormánya (1998–2002)

    Orbán Viktor és Deutsch Tamás a Fidesz 2000-es kongresszusán
    Bővebben: Első Orbán-kormány

    A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően az államadósság jelentősen csökkent: 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra.[15] Azon uralkodó nézettel szemben, amely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euró-övezet része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette a Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).[16]

    Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – de a választás előtt ez a trend megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit[16] – és az inflációt,[17][18][19] továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben.

    Ellenzéki vezetőként (2002–2010)

    Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

    A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[20][21]

    2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

    2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

    Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

    A 2008. március 9-i ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

    A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

    Második kormánya (2010–2014)

    Orbán Viktor évértékelő beszéde a Millenárison
    José Manuel Barroso és Orbán Viktor 2011-ben
    Mariano Rajoy és Angela Merkel társaságában, az Európai Néppárt kongresszusán 2012. október 12-én
    Bővebben: második Orbán-kormány

    Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott.) Ezt követően letette hivatali esküjét.[22][23]

    2010. június 10-én Orbán Viktor bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta. Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő,[24] de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna.[25]

    A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatta kormányát; egyúttal (részben a választási rendszer módosításának köszönhetően) ismételten kétharmados többséget szerzett. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatásáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt.[26] Célja a Magyarországi energiaárak az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszintre csökkentése, valamint a bankadó megtartása, mivel a pénzintézetek azt már beépítették a költségeikbe, és az ezt megelőző évben profitot is tudtak termelni.[27]

    Harmadik kormánya (2014–2018)

    Bővebben: Harmadik Orbán-kormány

    2014. május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kabinet megalakulása után elfogadták a reklámtörvényt, melynek értelmében adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a reklámokból származó árbevétel után.

    A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, mely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása”.[28]

    A 2014. augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szankciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat”.[29] Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon”.[30]

    Orbán Viktor az EPP csúcstalálkozón Brüsszelben 2016. február 18-án
    Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége Orbán Viktorral 2015-ben

    2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. Orbán Viktor 2015. szeptember 4-én tett kijelentése – „Ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni Európába” – után, a menekültkérdésben az európai politika egyik főszereplőjévé vált.[31][32][33][34][35]

    Bővebben: Európai migrációs válság

    2015. szeptember 4-én tárgyalóasztalhoz ültek a visegrádi tagállamok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökei, és közös nyilatkozatban deklarálták, hogy a migrációs válság összeurópai probléma, amit európai szinten, közös erőkkel kell megoldani. Ennek ellenére előfordult olyan eset, hogy magyar vétó miatt nem jöhetett létre közös megegyezés a migrációs probléma enyhítésére.[36][37]

    Bővebben: Déli határzár Magyarországon

    A Prágában rendezett rendkívüli csúcstalálkozón Orbán Viktor köszönetet mondott Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökeinek a kinyilvánított szolidaritásért.[38] Október 16-án az Európa Tanács ülésén elfogadott megoldástervezetet, ami a menekültek Törökországban maradását próbálná elősegíteni, félmegoldásnak nevezte.[39]

    Orbán Viktor harmadik kormányának és a brüsszeli magyar Állandó Képviseletnek a tevékenysége alapján 2016-ban a Politico hírportál európai kiadása egy komplex kritériumrendszer szerint az EU politikájára legerősebb hatással bíró országok közé tartozónak ítélte Magyarországot is. A portál elemzői Orbán Viktort a hetedik legbefolyásosabb európai politikai vezetők közé sorolták. A vezető csoportban első helyen a német, majd sorrendben a brit, olasz, francia, török, holland, magyar, svéd és dán miniszterelnököt, illetve államfőt jelölték a sorban.[40][41][42] A portál szerint Orbán Viktor az egyik legnagyobb hatású uniós vezető.[43] Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico[44] európai kiadású politikai szaklapja[45] azonban megjegyezte, hogy Magyarország kormányának politikai súlyánál lényegesen nagyobb az ország miniszterelnökének a befolyása és hatása az unió politikájára.[46]

    A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett.

    Negyedik kormánya (2018–)

    Michael Richard Pompeo amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor Budapesten 2019-ben a Miniszterelnökség új székhelyén a budai Várban
    Bővebben: Negyedik Orbán-kormány

    2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel ő lett az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.[47] 2020. november 30-án, minden hivatalban eltöltött idejét összesítve, ő lett a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, megelőzve Tisza Kálmánt, aki azonban egyhuzamban számítva továbbra is tartja a rekordot a maga 15 évével.[48]

    Kapcsolata a sporttal

    Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója. Gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt.[49] 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, csatár poszton szerepelt. A 2005–2006-os szezonban lépett pályára utoljára. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[50]

    Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).[51]

    2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is.[52] Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.[53]

    Személye körüli konfliktusok

    • 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”;[54] a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[55]
    • 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.[56][57]
    • A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[58]
    • 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.”[59] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.[60]
    • 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is részt vett.[61] A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „Sokaknak sok minden fog fájni.”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[62] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[61] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[63] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[64] A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[65] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[66] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[67] Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[62]
    • A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében[28] megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került.[68][69][70][71]
    • 2015. február 6-án és március 8-án Simicska Lajos jobboldali nagyvállalkozó és médiatulajdonos közmédiának adott interjúiban válogatott sértésekkel illette Orbánt, valamint több korábbi beosztottját is, mivel médiabirodalmában át akarták venni a hatalmat. Ezen interjúk jelentették a média által csak „Orbán–Simicska-konfliktusként” aposztrofált eseménysorozat kezdetét.[72] Röviddel ezután a Simicska médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyes vezetői lemondtak tisztségükről.[73]
    • A miniszterelnök a felcsúti alapítvány által kapott TAO-pénzekről kijelentette, kommunista beidegződés az, hogy ez közpénz lenne.[74][75] A bíróság viszont úgy ítélt, hogy a TAO támogatások közpénznek számítanak.[76] 2020 decemberében az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 9. módosítását, ami többek között meghatározását adta a közpénznek is. Eszerint a TAO már nem közpénz.[77]
    • 2018-ban Orbán Viktor veje, Tiborcz Istvánnal kapcsolatban az OLAF javasolta a magyar ügyészségnek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel az általa vezetett, majd később egy ideig általa tulajdonolt Elios Zrt. 2010 utáni tevékenységében. A miniszterelnök a kirobbant botrányról nem kívánt nyilatkozni.[78]
      Lásd még: Elios-ügy
    • A 2019-es európai parlamenti választás kampánya során a választás célját Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a maga részéről „populisták és nacionalisták” elleni kereszteshadjáratként pozicionálta, és nyíltan utalt arra, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Orbán Viktort tekinti a „sötét erők” európai vezénylő tábornokának. Macron kijelentette: „Nem fogok engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéddel politizálóknak.”[79][80] Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje, arra a kérdésre, hogy nacionalistaként vagy partnerként tekint-e Orbán Viktor magyar miniszterelnökre azt válaszolta, hogy „Orbán Viktor nehéz partner. Hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni.”[81]
    • Nigel Farage brit politikus, a „brexit atyja”, a Válasz című lapnak adott 2019. február 14-én megjelent interjújában Orbán Viktorral kapcsolatban kifejtette: És hogy kis autokrata szörnynek gondolom-e Orbánt? Nem. Inkább Európa jövőjét testesíti meg. Európa ugyanis egyre kevésbé fog az unióra meg Brüsszelre összpontosítani, ehelyett a nemzetállamok és a nemzeti érdekek kerülnek a középpontba, és az egész európai politikát ma ez az elmozdulás határozza meg. Isten tudja, miért jár ide Orbán annyit. Valószínűleg csak népszerűbb lesz tőle otthon. Idejön, mindenki zaklatni kezdi, de hazatérve jobbak lesznek a számai.[82][83]

    Díjak, elismerések

    George W. Bush és Orbán Viktor a Fehér Házban 2001 májusában[84]
    Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben 2014 januárjában

    Nemzetközi elismerések

    • Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta (2000)
    • Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
    • A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
    • A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
    • A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
    • A massachusettsi Fletcher School (Tufts Egyetem)(wd) tiszteletbeli jogi doktori címe (2002. február 11.)[85][57]
    • „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
    • Mérite Européen díj (2004)
    • A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
    • WHO-díj a dohányzás visszaszorításáért (2013)[86]
    • A tokiói Dzsószai Egyetem(wd) díszdoktori címe a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségért (2013. november 21.)[87]
    • Az isztambuli Marmara Egyetem(wd) díszdoktorává avatták politikai tevékenysége elismeréséül, a török-magyar kapcsolatok érdekében végzett munkájáért (2013. december. 18.)[88]
    • Gazeta Polska lengyel lap:[89] „2013-as év embere" Online hozzáférés
    • A Politico brüsszeli politikai elemző magazin a 2015-ös év legmeghatározóbb európai szereplőjének választotta.[90][91]
    • A lengyel krynicai gazdasági fórum legnagyobb elismerése, „Az év embere díj” (2016)[92]
    • FINA Érdemrend (2017)

    Magyar elismerések

    Politikájának kritikája

    Magyar

    A Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam című, 2013-ban megjelent könyv azt fejtegeti, hogy a Fidesz által létrehozott magyarországi hatalmi rendszer nem valamiféle „eltévelyedés”, hanem önálló, a nyugat-európai demokráciáktól eltérő társadalmi modell, melynek lényege, hogy a Fidesz, de leginkább személyesen Orbán Viktor által vezetett politikai csoportosulás a politikai hatalom megszerzését a gazdasági hatalom meghódítására is felhasználja, és politikai eszközökkel egy új, hozzá hű polgári osztály mesterséges kialakítására törekszik.

    Antal Attila Orbán bárkája című könyvében arról ír, hogy az Orbán-rendszer jellemzője a közpénzek magánpénzekké való transzformálása, amely rendszer kiépítette a nemzeti nagytőkések újfeudális világát, amelynek közepén a miniszterelnök és saját családi, üzleti érdekeltségei foglalnak helyet. A nemzeti tőkések legnagyobb hányada a rendszer által „legyártott” oligarchia, így mindenekelőtt az Orbán Viktorhoz legközelebb álló Tiborcz István, illetve Mészáros Lőrinc és családja, továbbá (a 2010-es években) Garancsi István, Habony Árpád, Hernádi Zsolt, Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám, Szíjj László és egy ideig Simicska Lajos.[95]

    Nemzetközi

    Még az Obama-kormányzat idején írta a The Washington Post, hogy látják mit forgat Orbán a fejében: „a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását és állami irányítású gazdasági populizmust...” A politikai rendszere „nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet a gonosztevők és sarlatánok gyakoroltak a 20. század folyamán – ideértve Magyarország nácibarát II. világháborús rezsimjét is.... Az Uniónak (EU), amely 20 milliárd dolláros támogatást ígért Magyarországnak a következő hét évben, világossá kell tennie, hogy a tagországok nem élhetnek a tagság előnyeivel, miközben megsértik a véleménynyilvánítás és a jogállamiság szerződéses kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államoknak is le kell csökkentenie a kapcsolatait Orbán úr kormányával. Orbán úr kizárta magát a demokratikus Nyugatból; őt és kormányát ennek megfelelően kell kezelni.”[96] A hivatalban levő Obama Kínával és Oroszországgal együtt azon országok közé sorolta be Magyarországot, ahol korlátozzák a civil társadalom működését.[97] Ugyanez évben a volt amerikai elnök, Bill Clinton pénzéhesnek és hatalommániásnak nevezte Orbán Viktort.[98][99][100]

    A Financial Times 2017-es cikke Putyin oligarchiáihoz hasonlítja a magyar elitet, azzal a különbséggel, hogy utóbbinak a vállalkozásai jórészt az EU-támogatásokból élnek. Megemlíti Orbán gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a hirtelen meggazdagodását is, az állami szerződések elnyerésének köszönhetően.[101] A francia Le Figaro 2020 végi cikkében állítja, hogy a magyar elit elsikkasztott EU-s támogatásokból és a közbeszerzésekből él.[102]

    A The New York Times Orbán politikai rendszerét kleptokráciának nevezte, amely az ország vagyonának egy részét részben a saját zsebébe, részben a hozzá közel álló emberek zsebébe tünteti el. Megemlíti azt is, hogy amikor egy kormányprogramot hozott létre, hogy ösztönözze a földvásárlást a gazdák támogatása érdekében, annak egyik feltűnő haszonélvezője a felesége volt.[103]

    Egyes nyugati politikusok, politikai elemzők, köztük Joe Biden szerint Magyarország (Lengyelországgal együtt) a totalitárius rendszerek felé halad,[104] ahol a „dzsungel törvénye” váltotta fel a jogállamiságot.[105]

    A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel, többek közt, hogy a kormány politikai befolyást gyakorol a médiára, és a magas szinten levő államhivatalnokok által elkövetett korrupciós ügyek többnyire nincsenek kivizsgálva. [106][107]

    A Transparency International 2019-es felmérése alapján Magyarország Romániával egy szinten az Európai Unió egyik legkorruptabb országa. Az EU-tagok közül egyedül Bulgária volt hátrébb sorolva.[108]

    Bővebben: korrupcióérzékelési index

    A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (wd) sajtószabadságot kutató és támogató nemzetközi civil szervezet szerint a sajtószabadság a 2010-es évek folyamán folyamatosan romlott.[109] Magyarország – 180 ország összehasonlításában – több mint ötven helyet csúszott lejjebb, amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került.[110]

    Bővebben: Sajtószabadság#Országonként

    A politikai témával foglalkozó tekintélyes napilap, a Politico 2020-as cikke alapján Magyarország már nem demokrácia.[111] Az amerikai központú Freedom House nevű civil szervezet, amely a demokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot,[112] a Balkánnal (Szerbiával, Albániával) egy csoportba sorolva, megállapítva, hogy az ország tovább távolodott a szilárd demokratikus európai országoktól. A jelentés alapján 2010-2020 között Magyarország helyzete romlott a legtöbbet az európai országok között, lecsúszva a hibrid, átmeneti rezsimek közé, ahol már törékenyek a demokratikus intézmények.[113]

    A The New York Times 2021 eleji, a hazugság művészetével foglalkozó cikkében többek közt a "populista Orbán"nal példálózott.[114]

    Családja

    Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval Göncz Árpád temetésén

    1986 óta nős. Felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó, 1990 óta dolgozik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben végez önkéntes, karitatív munkát.

    Öt gyermekük van:

    Érdekesség, hogy Orbán egyházi esküvőjét és két legidősebb gyermeke keresztelőjét a vele később politikailag szembekerült Iványi Gábor metodista lelkész celebrálta.[131] Orbán Viktor református vallású.[132] Hitéről és vallásáról később így nyilatkozott:

    „ Vallástalan közegben nőttem föl, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenfajta változások álltak be az életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok. ”
    – Orbán Viktor 2005[133]

    Irodalom

    Interjúkötetei, beszédei

    Kritika

    Jegyzetek

    1. ↑ a b Orbán Viktor beszéde Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén Archiválva 2019. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnemzet.hu
    2. ↑ Orbán Viktor korabeli beszéde (video), youtube.com
    3. ↑ Orbán Viktor életrajza, kormany.hu
    4. ↑ [1], [2]
    5. ↑ Orbánnak kiütötték az első két fogát. Origo, 2012. december 20.
    6. ↑ A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét, HVG, 2012. július 11.
    7. ↑ Így teljesít Orbán Viktor édesapjának cége - milliárdos osztalék, Napi.hu, 2014. június 11.
    8. ↑ Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa) Archiválva 2019. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2010-2015.miniszterelnok.hu
    9. ↑ Ezzel a levéllel kért pénzt Orbán Viktor Soros Györgytől (magyar nyelven). 24.hu, 2018. március 31. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
    10. ↑ Orbán kínos videója: "...a Soros Alapítvány ösztöndíjasa vagyok" (magyar nyelven). hirklikk.hu. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
    11. ↑ a b Debreczeni József. Orbán Viktor. Osiris Budapest 2002. ISBN 963 389 223 6 
    12. ↑ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött
    13. ↑ Oxford: egy lépcső a karrier csúcsára Archiválva 2019. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, infostart.hu
    14. ↑ Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft. 2001 ISBN 963-00-8876-2
    15. ↑ [3] Archiválva 2010. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Állami Adósságkezelő Központ, 2010. július
    16. ↑ a b [4] Archiválva 2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Pénzügyminisztérium, 2010. július
    17. ↑ Infláció a rendszerváltás utáni Magyarországon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
    18. ↑ Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2012.. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
    19. ↑ Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2011. január–július. [2013. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
    20. ↑ Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 7.
    21. ↑ Kint is vagyok, bent is vagyok? Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, HVG, 2007. február 7.
    22. ↑ „Nyolc év után újra Orbán a miniszterelnök”, Index, 2010. május 29. (Hozzáférés: 2010. május 29.) 
    23. ↑ "Soli deo gloria" - megalakult a második Orbán-kormány
    24. ↑ A Nézőpont Intézet cége nyerte a kormányzati médiafigyelési tendert
    25. ↑ Nézőpont: Orbán a legjobb; a Fidesz-KDNP most is kétharmadot kapna. [2011. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
    26. ↑ Orbán: A kétharmadnak nincs jelentősége. Index (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.)
    27. ↑ A bankadó marad, nálunk lesz a legolcsóbb az energia - Miről beszélt Orbán? Tőzsdefórum/mti (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
    28. ↑ a b A munkaalapú állam korszaka következik Archiválva 2014. augusztus 2-i dátummal az Archive.is-en miniszterelnok.hu
    29. ↑ Orbán: A szankciókkal lábon lőttük magunkat, Euronews, 2014. augusztus 15.
    30. ↑ Orbán kimondta, hogy milyen demokráciát akar Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Portfolio.hu, 2014. augusztus 15.
    31. ↑ Orbán: ha nem védjük meg határainkat, tízmilliók fognak jönni Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, stop.hu
    32. ↑ Merkel tanácstalan Orbán határozott menekültkérdésben európai igazodási pont lett a magyar kormányfő, pestisracok.hu
    33. ↑ Ungarns Premier bei der CSU: "Orbán hatte von Anfang an recht", spiegel.de
    34. ↑ Orban wirft Deutschland "moralischen Imperialismus" vor, fr-online.de
    35. ↑ Hungary’s Orban accuses Merkel of ‘moral imperialism’ over refugee quotas Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, france24.com
    36. ↑ http://hvg.hu/itthon/20180426_nagy_felhaborodast_okoztak_orbanek_mert_megvetoztak_az_eu_afrika_megallapodast
    37. ↑ Archivált másolat. [2018. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 26.)
    38. ↑ Erre jutottak a V4-ek migránsügyben Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, napi.hu
    39. ↑ Orbán féleredményről beszélt az EU-csúcs után Archiválva 2015. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
    40. ↑ Power matrix: Ranking Europe’s leaders and ambassadors Here’s who’s really in charge in Brussels., politico.eu
    41. ↑ Orbán Európa legmeghatározóbb figurája a Politico listáján Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
    42. ↑ Magyarország Brüsszelben: a legerősebbek között, index.hu
    43. ↑ Politico: Orbán az EU egyik legbefolyásosabb vezetője, origo.hu
    44. ↑ Politico official website, politico.com
    45. ↑ Politico.eu official website
    46. ↑ Politico: Orbán messze a súlyán felül visz be ütéseket Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 24.hu
    47. ↑ Kft., New Wave Media Group. „Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök”, http://www.origo.hu/ (Hozzáférés: 2018. május 16.) (magyar nyelvű) 
    48. ↑ Bihari Dániel. „Orbán legyőzte a Generálist”, 24.hu, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2020. november 30.) 
    49. ↑ FourFourTwo, 2010. november, 44. o.
    50. ↑ fcfelcsut.hu: Az FC Felcsút játékosai. (Hozzáférés: 2008. június 16.)[halott link]
    51. ↑ Orbán Viktor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
    52. ↑ origo.hu: Orbán lenne a felcsúti focimese hőse, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    53. ↑ Népszabadság online: Fociakadémia a felcsúti határban, 2008. április 19. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    54. ↑ Idézet a Wikidézetekben. [2008. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)
    55. ↑ Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutatásában (Médiakutató). [2007. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    56. ↑ Népszabadság Online: Orbán díszdoktor Bostonban
    57. ↑ a b Kényelmetlen lett Orbán díszdoktori címe az amerikai egyetemnek, a professzora szerint a CEU-törvény miatt most már nem is kapná meg Archiválva 2018. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017. augusztus 17., 168ora.hu)
    58. ↑ Index – Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot
    59. ↑ Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz honlapján. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 30.)
    60. ↑ Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.[halott link]
    61. ↑ a b Orbán befagyasztaná a nagy állami beruházásokat
    62. ↑ a b Kóka János üdvözli Orbán "őszödi beszédét" Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 23.)
    63. ↑ Orbán: Nem volt helyes durván beszélnem Gyurcsányról Archiválva 2009. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 24.)
    64. ↑ "Sokaknak fog fájni": Orbán Viktor 2 év kőkemény megszorításra készül. [2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    65. ↑ Az emberek elutasítják Orbán elképzeléseit
    66. ↑ Kéri László a Kéri-kör lehallgatásáról
    67. ↑ Orbán Viktor: Valószínűleg lehallgatnak
    68. ↑ Orban wants to build 'illiberal state', euobserver.com
    69. ↑ Domestic reactions to viktor orbans 'illiberal democracy', hungarianspectrum.wordpress.com
    70. ↑ Bogár László:Illiberális demokrácia Archiválva 2014. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Hírlap
    71. ↑ Félreértelmezés felsőfokon, mno.hu
    72. ↑ „Az út a "Simicska a legokosabb"-tól az "Orbán egy geci"-ig”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. június 6.) 
    73. ↑ „Simicska Orbánról: Államférfinek képzeltem, de rá kellett jönnöm, hogy nem az”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. június 6.) 
    74. ↑ Index - Sport - Megint Felcsút kapja a legtöbb tao-pénzt
    75. ↑ Itthon: Tao-pénzek: a bíróság szerint közpénz, Orbán szerint ez a mentalitás kommunista örökség - HVG.hu
    76. ↑ Index - Gazdaság - Cáfolta Orbánt a bíróság: közpénz a tao
    77. ↑ [5]
    78. ↑ 24.hu
    79. ↑ „Guillotine? Igény volna rá!” Riport a sárga mellénybe öltözött országból Archiválva 2019. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, valaszonline.hu
    80. ↑ [6] Archiválva 2019. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyaridok.hu
    81. ↑ Manfred Weber: Orbán Viktor nehéz partner Archiválva 2019. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
    82. ↑ Nigel Farage: Orbán testesíti meg Európa jövőjét „Nem tart gyáván és szolgaian az európai projekttel, mert szilárdan hisz a nemzetállam koncepciójában” Archiválva 2019. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu
    83. ↑ „Orbán Európa jövője” – Nigel Farage, a brexit atyja a Válasznak[halott link], valaszonline.hu
    84. ↑ Orbán újjáépíti amerikai kapcsolatait. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
    85. ↑ Hiúságok vására (2015. június. 27. HVG)
    86. ↑ WHO Europe – 2013 World No Tobacco Day (WNTD) awards[halott link]
    87. ↑ Orbán: Közép-Európa visszatért a térképre (Magyar Nemzet, 2013. november 21.)
    88. ↑ Orbán a Marmara Egyetem díszdoktora lett (HVG, 2013. december. 18.)
    89. ↑ Gazeta Polska: országos társadalmi-politikai-történelmi hetilap 1993-tól.
    90. ↑ Kovács András: 2015 emberének választották Orbán Viktort. Origo, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2015. december 2.)
    91. ↑ THE 28 PEOPLE FROM 28 COUNTRIES WHO ARE SHAPING, SHAKING AND STIRRING EUROPE. Politico, 2015. 12. (Hozzáférés: 2015. december 2.)
    92. ↑ Kovács m. Dávid: Orbán Viktor lett Az év embere Lengyelországban. Index.hu, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
    93. ↑ Csíkszereda vezetése Pro Urbe kitüntetést adományoz Orbán Viktornak. erdély.ma, 2008. május 23. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
    94. ↑ Pro Urbe díj Orbán Viktornak. Fidesz.hu, 2008. május 23. [2014. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
    95. ↑ Antal Attila: Orbán bárkája, Progress könyvek, 2019; Új Egyenlőség
    96. ↑ Board, Editorial. „Hungary’s ‘illiberalism’ should not go unchallenged”, Washington Post, 2014. augusztus 16. (Hozzáférés: 2020. október 24.) (amerikai angol nyelvű) 
    97. ↑ akiraly: Obama Magyarországgal példálózott, amikor a civil társadalom elnyomásáról beszélt. 444, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    98. ↑ Bence, Horváth: Bill Clinton pénzéhesnek és hatalommániásnak Orbán Viktort. 444, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    99. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Orbánról csúnyákat mondott Bill Clinton – videó (magyar nyelven). hvg.hu, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    100. ↑ Bill Clinton élő adásban hatalommániás és pénzéhes miniszterelnöknek nevezte Orbán Viktort | Hír.ma. hir.ma. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    101. ↑ Viktor Orban’s oligarchs: a new elite emerges in Hungary. www.ft.com. Financial Times. (Hozzáférés: 2020)
    102. ↑ Brice Couturier: «Les institutions européennes ont des griefs fondés contre Budapest et Varsovie» (francia nyelven). LE FIGARO. (Hozzáférés: 2020)
    103. ↑ Biting the E.U. That Feeds Him
    104. ↑ portfolio: Joe Biden: látjuk, mi történik Fehéroroszországban, Lengyelországban és Magyarországon
    105. ↑ Open Democracy: Is totalitarianism on the rise in the East?
    106. ↑ EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
    107. ↑ 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
    108. ↑ Corruption Perceptions Index 2019 – Transparency International. Transparency International. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
    109. ↑ PRIː As Orbán rises, Hungary's free press falls
    110. ↑ Reporters Without Borders
    111. ↑ Hungary no longer a democracy: report, May 6, 2020
    112. ↑ Hungary (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
    113. ↑ Dropping the Democratic Facade (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
    114. ↑ Higgins, Andrew. „The Art of the Lie? The Bigger the Better”, The New York Times, 2021. január 10. (Hozzáférés: 2021. január 11.) (amerikai angol nyelvű) 
    115. ↑ Nagy nap: összeházasodott Orbán Ráhel és Tiborcz István - galéria Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Délmagyarország, 2013. szeptember 7.
    116. ↑ Szépen gyarapodik a Tiborcz-birodalom Archiválva 2015. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, RTL Klub, 2015. február 22.
    117. ↑ Megszületett Orbán Viktor unokája. Magyar Nemzet. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 20.)
    118. ↑ Megkeresztelték Orbán unokáját - itt az első félhivatalos fotó, HVG, 2016. szeptember 6.
    119. ↑ Orbán Viktor posztolt unokájáról. Origo (2018. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
    120. ↑ Orbán Gáspár színpadról gyógyít, térít és nyelveken szól. Index.hu, 2017. november 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
    121. ↑ Tisztté avatták Orbán Viktor fiát, Gáspárt. 24.hu, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
    122. ↑ Orbán újdonsült vejét anti-Tiborcznak tartja a környezete, HVG, 2017. szeptember 21.
    123. ↑ Titokban férjhez ment Orbán Viktor második lánya, Sára, Bors, 2017. augusztus 27.
    124. ↑ Ilyen menyasszony volt Orbán Sára – Fotók és részletek a titkos esküvőről Archiválva 2017. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2017. augusztus 28.
    125. ↑ Óriási örömhírt jelentett be Orbán Viktor - megszületett második unokája - a nevét is elárulta Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2018. május 21.
    126. ↑ Kiderült Orbán első fiúunokájának neve
    127. ↑ Hivatalos honlap, Család. [2013. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 11.)
    128. ↑ Életrajzok. 56-os szövetség (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
    129. ↑ Suliba készülnek a politikuscsemeték Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2012. szeptember 4.
    130. ↑ haszanz: Miért akarja elvenni a metodistáktól az iskolát Felsődobsza?. 444, 2014. augusztus 21. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
    131. ↑ Orbán Viktor beszéde a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti megemlékezésen Archiválva 2017. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, miniszterelnok.hu
    132. ↑ Orbán hite - Hogyan lesz egy liberális politikusból tradicionális szellemi vezető?. Hetek, 2007. február 2. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
    133. ↑ Megjelent Orbán Viktor új könyve. [2010. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 7.)

    További információk

    A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:


    Elődje:
    Horn Gyula
    Magyarország miniszterelnöke
    1998–2002    		A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
    		 Utódja:
    Medgyessy Péter
    Elődje:
    Bajnai Gordon
    Magyarország miniszterelnöke
    2010–    		A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
    		 Utódja:
    hivatalban
    Elődje:
    országos választmány
    A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
    1993–2000    		A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
    		 Utódja:
    Kövér László
    Elődje:
    Áder János
    A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
    2003–    		A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
    		 Utódja:
    hivatalban
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Viktor&oldid=23794622”