Ugrás a tartalomhoz

Kereki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2021. május 1., 07:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Civertan reklámképek ki)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 1.) ezen a változaton alapul.
Kereki
A kereki tó
A kereki tó
Kereki címere
Kereki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterCsicsai László Viktor (független)[1]
Irányítószám8618
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség523 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 48″, k. h. 17° 54′ 44″46.796761°N 17.912150°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 48″, k. h. 17° 54′ 44″46.796761°N 17.912150°E
Kereki (Somogy vármegye)
Kereki
Kereki
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kereki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereki témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kereki egy község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése

Kilátás a kereki várból

A Balatontól délre 7 kilométerre, Külső-Somogyban, a Kőröshegy-Pusztaszemesi völgyben található, a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út mentén. Szomszédos települések: Kőröshegy, Pusztaszemes, Bálványos, Kötcse, Szólád.

Története

Neve „a kerek főnév -i képzős származéka. A kerek szó körhöz hasonló erdőt jelöl (kerek erdő).”[3] Mások szerint azonban az idők folyamán elpusztult kerek templomáról kapta nevét.

Első írásos említése (Quereki írásmóddal) 1193-ból való; III. Béla a székesfehérvári lovagok részére adott adománylevelében. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolták fel. 1332–1337 között a pápai tizedjegyzékben is említve volt, ekkor tehát már plebániája is volt. Régi templomának romjai 1878-ban még megvoltak. Az alapkövek felszedésekor emberi csontokat, olvasószemeket, és egy kettős rézkeresztet találtak ott. 1451-ben már két Kereki nevű helységről is megemlékeztek az oklevelek. 1467-ben Enyingi Török Péter birtokában állt. 1495-ben Nagykerekit és Kiskerekit a Báthoriak kapták adományként, majd1530-ban Báthori András itteni birtokait eladta Perneszi Ferencnek. 1564-ben Perneszi Farkas, 1583-ban osztopáni Perneszy András birtoka volt. Az 1563 évi török kincstári fejadólajstrom szerint 12 adóköteles házból állt. 1598–1599 között a tihanyi vár tartozékai között sorolták fel.

A falu a 17. század elején elpusztult, 1665-ben mint pusztát Perneszi János eladta Salomváry Jánosnak. 1695-ben és 1710–1733 között még a Pernesziek birtoka volt. 1835-ben vizeki Tallián Boldizsár alispán, a zalalövői Csapody és a baranyavári Baranyay családok voltak a földesurai. Tőlük 1849 után Satzger Keresztély vásárolta meg és még a 20. század elején is Bálványosi Satzger Pálnak volt itt nagyobb birtoka.

Kereki mellett találhatók Katonavár (Kupavár) romjai is, melyet Fejérkő várával azonosnak tartanak.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 470 lakosából 462 magyar volt. Ebből 362 római katolikus, 90 református, 11 evangélikus volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Horváth János (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth János (független)[5]
  • 1998–2002: Horváth János (független)[6]
  • 2002–2006: Marton Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Marton Lajos (független)[8]
  • 2010–2013: Marton Lajos (független)[9]
  • 2014–2014: Csicsai László Viktor (független)[10]
  • 2014-2019: Csicsai László Viktor (független)[11]
  • 2019-től: Csicsai László Viktor (független)[1]

A településen 2014. február 23-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] mert az előző polgármester, Marton Lajos 2013. október 31-én elhunyt.[12][13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
556
553
535
534
511
522
523
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (18,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 6,8%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 9,2% (28,4% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

Fehérkő vára még álló falai

Fehérkő vára, más néven kereki Katonavár vagy Kupavár, a falu határában található várrom. A vár valószínűleg a 14. század első harmadában keletkezett. Első ismert várnagya Czikó kapitány volt, akit egy 1336-os oklevélben említenek meg. Luxemburgi Zsigmond Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta az erősséget, de Marczali 1402-ben, több főúrral együtt, fellázadt Zsigmond ellen. A lázadást leverték, Kereki várát is harcok árán foglalták el. A falak megsérültek, ezért 1408 körül ki kellett javítani. Marczali Miklóshoz került vissza a vár, mivel kegyelmet kapott az uralkodótól. A 15. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthory István országbíró birtokában volt. 1494-ben ostromolta a várat Miksa császár. Ezután évekig üresen állt. A török előretörése idején – 1540 után – a még megmaradt falakat felrobbantották a magyarok, nehogy az török kézre kerüljön. A török időkben a romos erősség a törököké volt. 1598-ban a tihanyi vár tartozékaként írták össze. A 17. század közepén a Perneszi család birtoka, későbbi tulajdonosa Babocsai Ferencné. A 18. század–19. században köveit, tégláit széthordták, és részben belőle építették 1830-ban az új kereki templomot, és a közelében egy vadászkastélyt is. Ez a kastély a második világháborúban elpusztult. 1961–1962-ben ásatásokat végeztek, de teljes feltárására még nem került sor.

A római katolikus templomot 1830-ban klasszicista stílusban építette Vizeki Tallián Boldizsár császári kamarás. Szent Anna nevére és tiszteletére szentelték. A reformátusok által építtetett harangláb a falu északi részén a főút mellett áll. Az 1823-ban állított,[15] helyi védelem alatt álló[16] haranglábat Kereki község önkormányzata 2015-ben felújította.

Horthy Miklós kormányzó szobrát a róla elnevezett téren 2012. május 13-án avatták fel. A fából faragott, egész alakos, életnagyságú szobor Kücsön Norbert alkotása. A szobrot 2012. május 16-án hajnalban egy Dániel Péter nevű ügyvéd vörös festékkel öntötte le. A megrongált emlékművet a javítás után újra elhelyezték a téren.

Itt halt meg Balogh Kálmán kántortanító 1895-ben, 38 évi tanítás után 64 éves korában (volt 48-as honvéd).

2018-tól itt nyitotta meg új telephelyét az ország első egzotikus díszmadár-parkja a Balatoni Madárkert, melynek különleges, ritka fajokból álló gyűjteménye, már a megnyitás évében is 10 000 látogatót vonzott a településre.

Képek

  • Légi felvételek a romról
    Légi felvételek a romról
  • Kereki rovásos helynévtáblája
    Kereki rovásos helynévtáblája

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (19. p.)
  4. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ a b [… … települési időközi választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. február 23. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. ↑ Kereki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. ↑ 2014. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  13. ↑ http://www.somogytv.hu/cikkek/95955 [halott link]
  14. ↑ Kereki Helységnévtár
  15. ↑ Kereki. Balatononföldvár és térsége. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
  16. ↑ Kereki helyi építési szabályzata (DOC), 2009 (Hozzáférés: 2015. október 19.)

Források

  • Borovszky Samu: Somogy vármegye
  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
  • Tört.lapok 1895/5-6. sz. 47. o.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kereki&oldid=23827870”