Görögdinnye
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Citrullus lanatus
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Görögdinnye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Görögdinnye témájú médiaállományokat és Görögdinnye témájú kategóriát. |
| Energia 30 kcal 127 kJ | |
| Szénhidrátok | 7.55 g |
|---|---|
| - Cukrok 6.2 g | |
| - Étkezési rostok 0.4 g | |
| Zsír | 0.15 g |
| Fehérje | 0.61 g |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.033 mg | 3% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.021 mg | 2% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.178 mg | 1% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.221 mg | 4% |
| B6-vitamin 0.045 mg | 3% |
| Folsav (B9-vitamin) 3 μg | 1% |
| C-vitamin 8.1 mg | 10% |
| Kalcium 7 mg | 1% |
| Vas 0.24 mg | 2% |
| Magnézium 10 mg | 3% |
| Foszfor 11 mg | 2% |
| Kálium 112 mg | 2% |
| Cink 0.10 mg | 1% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék vagy más néven kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.[1]
Története
David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be Európába.
Megjelenése, felépítése
Főgyökere a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatol, de nagy része még így is a talaj felső 20–25 cm-ében marad.
Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtású csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,5-től 2,0 m-ig nagynak, 2 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növény 3–7 hajtást növeszthet.
Szára ritkásan vagy sűrűn szőrös. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé szőrös mint a takarmánydinnyéké; ez megkülönböztető ismérv.
A kacsok lehetnek el nem ágazók vagy szétseprűzhetnek 2–3 felé.
A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 12–18 cm között közepes, 18 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
A virágok kicsik, zöldessárgák. Mindhárom virágtípus: hím, hímnős és nő is előfordul. A termesztett fajták zöme monoikus, illetve andromonoikus. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő; méhek és más rovarok termékenyítik.
A termés alakja igen változatos: a gömbtől a tojásdadon át a megnyúlt hengeresig. Egy-egy dinnye tömege 2–15 kg. 1–2 cm vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékeszöld vagy feketészöld. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkos vagy márványos.
A gyümölcshús fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös. (A fehérek és a sárgák többnyire takarmánydinnyék.)
A belső, ehető rész a placentából fejlődik — eltérően a sárgadinnyétől, amelyé a perikarpiumból.
A 0,5–2,0 cm-es magok elszórtan helyezkednek el a perikarpiumban; leggyakrabban fehérek, krémszínűek, barnásak, szürkék vagy feketék. Egy-egy dinnyében 300–600 magot találhatunk; ezek 6–8 évig csírázóképesek. Ezermagtömege: 20–150 g.
A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet.
Felhasználása
Főleg íze és cukortartalma miatt termesztik; viszonylag kevés benne a C-vitamin. Víztartalma 90-95 %, a fogyasztásával a szervezetbe jutó víz előnyösen befolyásolja a veseműködést. Vizelethajtó tulajdonsága miatt régebben gyógynövényként is emlegették.
Az éghajlat hatásai
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
A talajigénye
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. A magyarországi gyakorlatmegítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.)
A termőterület kiválasztása
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.
Magyarországon termesztett fajtái
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.
| Fajta neve | Növekedési típusa |
Virágzás habitusa |
Tenyészidő | Termés alakja |
Hússzíne | átlag-tömege (kg) |
Termelési mód |
| Korai kincs | középerős | monoikus + andromonoikus | rövid | gömb | piros | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
| Sugár Baby | gyenge | monoikus | rövid | gömb | sötét rózsaszín | 3–4 | fóliaalagút, korai szabadföldi |
| Szigetcsépi 51 F1 | középerős | monoikus + andromonoikus | középkorai | nyújtott gömb | vérvörös | 4–6 | fóliaalagút, szabadföldi |
| Hevesi FUTO F1 | középerős | monoikus | középkorai | tojásdad | sötétpiros | 4–6 | szabadföldi |
| Gömb FUTO F1 | középerős | andromonoikus | középkorai | gömbölyű | élénkpiros | 3–5 | szabadföldi |
| Kecskeméti vöröshúsú | középerős | monoikus | középkorai | gömb | vérvörös | 3–5 | szabadföldi |
| Sárgahúsú (Szentesi) | középerős | monoikus | középhosszú | kissé megnyúlt gömb | világossárga | 3–5 | szabadföldi |
| Marsowszky | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | piros | 8–12 | szabadföldi |
| Hevesi (Csányi) | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | vérvörös | 8–10 | szabadföldi |
| Crimson S. | középerős, erős | monoikus + andromonoikus | hosszú | megnyúlt gömb | pirosas rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
| Charleston–H | erős | andromonoikus | hosszú | ovális | rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
| Hungaria–8 | középerős | monoikus | rövid | gömb | élénkvörös | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
| Napsugár | középerős | monoikus | középérésű | gömb | sárga | 4–5 | szabadföldi |
| Orosházi F1 | erős | monoikus + andromonoikus | rövid | tojásdad | sötétrózsaszín | 6–7 | hajtatás, szabadföldi |
| Ideál | középerős | andromonoikus | középérésű | megnyúlt | középrózsaszín | 5–6 | szabadföldi |
| Favorit F1 | középerős | monoikus | középkorai | gömb | élénkpiros | 5–6 | hajtatás, szabadföldi |
| Kobalt F1 | erős | monoikus | középkorai | ovális gömb | élénkpiros | 5–6 | szabadföldi |
Jegyzetek
További információk
- Görögdinnye (magyar nyelven). [2005. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
- Termesztéstechnológia
- Így biztosan nem gurul a görögdinnye
- A dinnyeválasztás fortélyai
- https://web.archive.org/web/20070927023907/http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?tpl=product&id=92
