Szegfűszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Syzygium aromaticum szócikkből átirányítva)
Szegfűszeg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Család: Mirtuszfélék (Myrtaceae)
Alcsalád: Myrtoideae
Nemzetség-
csoport
:
Syzygieae
Nemzetség: Syzygium
Faj: S. aromaticum
Tudományos név
Syzygium aromaticum
(L.) Merr. & L.M.Perry
Szinonimák
  • Caryophyllus aromaticus L.
  • Caryophyllus hortensis Noronha
  • Caryophyllus silvestris Teijsm. ex Hassk.
  • Eugenia aromatica (L.) Baill. [Illegitimate]
  • Eugenia caryophyllata Thunb.
  • Eugenia caryophyllus (Spreng.) Bullock & S.G.Harrison
  • Jambosa caryophyllus (Thunb.) Nied.
  • Myrtus caryophyllus Spreng.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szegfűszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szegfűszeg témájú médiaállományokat és Szegfűszeg témájú kategóriát.

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum, régi nevén: Caryophyllus aromaticus) a 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.

Megjelenése, termesztése[szerkesztés]

Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg- és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak.

A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név.

Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9–12 éves korukban kezdenek virágozni.

Felhasználása[szerkesztés]

Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető, finom, különleges ízárnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva többféle – főleg gyümölcsös, illetve alkoholos – italt ízesítenek vele.

Nemcsak a szárított bimbót használják, hanem a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli floris aetheroleum néven hivatalos drog. Fájdalomcsillapító hatása van, így hasznos lehet pl. ízületi gyulladásokban, de akár fogfájás esetén is.

Képek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]