Ugrás a tartalomhoz

Osztopán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztopán
Tallián-kastély
Tallián-kastély
Osztopán címere
Osztopán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterKovács Gyula (független)[1]
Irányítószám7444
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség744 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 17° 40′ 14″46.520319°N 17.670681°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 17° 40′ 14″46.520319°N 17.670681°E
Osztopán (Somogy vármegye)
Osztopán
Osztopán
Pozíció Somogy vármegye térképén
Osztopán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztopán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Osztopán község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvár és Fonyód között félúton, Somogy szívében, a 6701-es út mentén fekszik, Kaposvártól északnyugatra, Edde, Somogyvámos és Somogyfajsz között. Utóbbival a 6712-es út köti össze, Hetes felől (Csombárd és Bodrog érintésével) a 6706-os út vezet idáig.

Története

[szerkesztés]

Osztopán Árpád-kori település, amely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét 1229-ben említette először oklevél mint a székesfehérvári káptalan birtokát. 1317-ben a Gutkeled nemzetségbeli Amadé fia, I. Miklós, a Felső-Lendvai család őse nyerte adományként Károly Róbert királytól. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék is említi egyházas helyként. 1417-ben az Osztopáni Perneszi család szerzett egyes részeire új adományt Zsigmond királytól. 1478-ban osztopáni Perneszy Pál fiai, Zsigmond és Imre, 1512-ben Perneszi Imre fiai: Miklós, Pál és István volt Osztopán birtokosai. Az 1536-os adólajstrom szerint Zewld Péter, Perneszi Imre, Perneszi István özvegye, Egyed és a Zalay család volt a földesura és még 1660-ban is a Perneszi családé volt. 1715-ben itt 11 háztartást írtak össze és ekkor részben Babócsay Ferenc özvegye, részben pedig a kincstár birtoka volt. A Váraljai-dűlőben a földmunkák során régi építmények nyomaira bukkantak a helybéliek, akik szerint ott állhatott egykor a földbirtokosok várkastélya. Ezt a hagyományt jelzi a földrajzi név is, mint ahogy néhány dűlőnév: Sándorica, Málica, Jakusavica, Umsica és Tarasica ugyancsak arról árulkodik, hogy valaha tótok is lakták e vidéket. A 19. században újabb birtokosok írták be nevüket Osztopán krónikáskönyvébe: ez idő tájt a Siklósy és a Tallián családnak volt földterülete. Ez utóbbiak építették fel 1910-ben azt a kastélyt, amely napjainkban az általános iskolának ad helyet. Parkjában védett tölgy-, vadgesztenye- és tiszafák élnek, a terület idegenforgalmi hasznosítása számos lehetőséget rejt.

A 20. századi történelemből a két világháború hagyott komoly nyomot az itt élők emlékezetében, a világégések áldozatairól minden évben a templomkertben álló emlékműveknél emlékeznek meg a község lakói.

A település 1977-ben veszítette el korábbi közigazgatási önállóságát, amikor Somogyjádhoz központosították. Érthető, ha a rendszerváltás idején legfontosabb törekvése épp ennek az önállóságnak a visszaszerzése volt. Ezután az 1990-es években már látható fejlődést tudhattak maguknak: szinte a teljes infrastruktúra kiépült a faluban.

Osztopán község önkormányzata 2002 szeptemberében írt alá az erdélyi Galócás község önkormányzatával együttműködési és barátsági megállapodást. Azóta a két testvértelepülés folyamatosan ápolja a kapcsolatát, s kölcsönösen segíti egymást.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Béla László (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Béla (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Tomsics Károly (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Kovács Béla László (független)[9]
  • 2019–2024: Kovács Gyula (független)[10]
  • 2024– : Kovács Gyula (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
840
871
864
776
751
750
744
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,9%, református 1,5%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 9,7% (28,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 77,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% németnek, 1,7% cigánynak, 0,1% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,8% volt római katolikus, 0,5% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (49,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Honfoglaláskori sírleletek
  • Római katolikus templomát Mihály arkangyal tiszteletére 1770-ben építették. Orgonáját 1880 körül Lesnyik József és Kész Ernő építette. Harangja közül a 72 cm átmérőjűt 1845-ben Hornung József, a 48 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1939-ben, a 105 cm átmérőjűt Szlezák László öntötte. Kegyura 1880-ban a Vallásalap volt.
  • Nepomuki Szent János-szobor (1803)
  • Tallián-kastély

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Osztopán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. ↑ Osztopán Helységnévtár
  12. ↑ Osztopán Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osztopán&oldid=27453970”