Bábonymegyer
Bábonymegyer | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Tabi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Sándorné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8658 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 771 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 17″, k. h. 18° 06′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 17″, k. h. 18° 06′ 38″ | |||
Bábonymegyer weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábonymegyer témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bábonymegyer község Somogy megyében, a Tabi járásban.
Fekvése
Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról letérve Daránypusztánál a falu 3 km fekszik kelet-nyugati irányban követve a Kis-Koppány-patakot. Vasúton a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon érhető el.
Története
1908-ig Bábony és Megyer, 1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer, majd 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek. II. András királyunk okiratában Baba néven kerül említésre. 1259-es birtoklevélben Babon alakban írták, ekkor Babonis Gergely ispán pereskedett a faluért. A török időkben a falu elnéptelenedett. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeznek fel. A Rákóczi-szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról és Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő, cselédsorban tartott reformátusok közé. Elkezdték a paplakokat, iskolákat építeni. 1784-86-ig református, 1831-32-ig evangélikus iskolák épültek. 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskoláról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. 1850-1870 közötti időszakban egy különleges világ, a betyárvilág alakult ki. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak. Köztük említést kell tenni Patkó Pistáról, a Bábonyban híres betyárról. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban, emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába lett eltemetve, mert úgy tartották, hogy az ilyen embereket nem lehet temetőbe temetni.
Fontos részre a falu históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése. Rudnay Gyula festő az 1920-as évektől minden nyarat itt töltött Bábonyban. Háza ma emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.
Az evangélikus templom oltárképét ő festette. Irányításával készült a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták, ezután ismét önálló lett. Később a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 25 önkormányzata közül lett az egyik.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 816 | 819 | 790 | 804 | 764 | 771 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 13,8%, evangélikus 8,4%, felekezet nélküli 4,5% (36,5% nem nyilatkozott).[3]
Képek
-
Az egyik templom
-
Rudnay-emléktábla
-
Rudnay-szobor
-
Rudnay-emlékház
-
A betyárok emlékére állított kopjafa
-
A kopjafa felirata
-
A kopjafa faragott díszei
Jegyzetek
- ↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bábonymegyer Helységnévtár