Őrbottyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2018. október 24., 15:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népesség)
Őrbottyán
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán címere
Őrbottyán címere		 Őrbottyán zászlaja
Őrbottyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásváros
PolgármesterKmetty Károly (független)[1]
Irányítószám2162
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Kalász
Népesség
Teljes népesség8203 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség257,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″
Őrbottyán (Pest vármegye)
Őrbottyán
Őrbottyán
Pozíció Pest vármegye térképén
Őrbottyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őrbottyán város Pest megyében, a Váci járásban.

Címere

Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere,jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.

Fekvése

Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, északkeletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el.

Története

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kiszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[3][4]

Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]

A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[3] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[6]

A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[7] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[8]

A II. világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[9] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[10]

A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[11] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[12]

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
7091
7030
7370
7605
7812
8392
8203
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 15%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,7% (30% nem nyilatkozott).[14]

Híres őrbottyániak

Nevezetességei

Képgaléria

  • Rákóczi Ferenc út
    Rákóczi Ferenc út
  • Gombos Miklós harangöntödéje
    Gombos Miklós harangöntödéje
  • Őrbottyán térkép
    Őrbottyán térkép
  • Őrbottyáni helytörténet
    Őrbottyáni helytörténet
  • Református templom
    Református templom

Források, jegyzetek

  1. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205
  4. ↑ a b Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum, 1773, pp. 162-163
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115
  6. ↑ Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933
  7. ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  8. ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  9. ↑ A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  10. ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0
  11. ↑ Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  12. ↑ Az őrbottyáni csatornaberuházás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  13. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  14. ↑ Őrbottyán Helységnévtár
  15. ↑ Köztünk éltek/élnek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  16. ↑ Kvassay Jenő Általános Iskola, Őrbottyán (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  17. ↑ Őrbottyáni nevezetességek, Őrbottyáni Online Hírhatár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  18. ↑ Sajó Elemér, História, Tudósnaptár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  19. ↑ a b Őrbottyáni nevezetességek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  20. ↑ Őrbottyán templomai (Hozzáférés: 2013. március 17.]
  21. ↑ Gombos Miklós - Harangöntés (Hozzáférés: 2012. március 18.)

Lásd még

További információk

Ez a Pest vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őrbottyán&oldid=20552075”