Izsép (Darázs)

Izsép (Topolje)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Darázs
Jogállás	falu
Irányítószám	31304
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	287 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	95 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 58″, k. h. 18° 44′ 02″45.866, 18.734
Sablon • Wikidata • Segítség

Izsép (horvátul: Topolje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Darázshoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 34, közúton 47 km-re északra, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, Baranyában, a Drávaszög északi részén, a Duna-holtág mellett, Hercegmárok és Dályok között fekszik.

Története

A területén talált régészeti leletek tanúsága szerint Izsép környéke már az őskor óta lakott. Gázvezeték építését megelőző régészeti terepbejárás során a Slavonija Múzeum munkatársai Igor Vukmanić vezetésével a falu határában több régészeti lelőhelyet azonosítottak. A Karasica-pataktól keletre, az Izsépre menő úttól délre, két elhagyatott puszta között emelkedő fennsíkon a „Kod plota” lelőhelyen őskori kerámiák töredékeit találták, melyből nyilvánvalóan következett, hogy itt őskori település volt. Ugyancsak ennek a bejárásnak a során a Karasicától nyugatra a „Kod trešnje – Slatina” lelőhelyen bevéséssel díszített bronzkori kerámiákat találtak. Ennek közelében a Karasica felé enyhén lejtő szántóföldön a „Selište” lelőhelyen téglatöredékek mellett egy átfúrt kerek kerámiatárgy is előkerült, mely valószínűleg nehezékként szolgált.

Izsép Árpád-kori település. Első írásos említése 1247-ben „villa Ysep” alakban a pécsi káptalan bizonyságlevelében történt, mely szerint Izsépi Cel Nána körüli szigetének felső részét, és Izsép nevű földjének negyedrészét az esztergami káptalannak eladta. 1261-ben a pécsi káptalan a király parancsára Izsép („Isep”) határait megjáratta és leírta. 1262-ben IV. Béla király a Gug fia János és az esztergomi káptalan közötti, „Isep” helységről szóló törvénykezési egyezséget hagyta jóvá. A települést 1341-ben „Yzeph”, 1372-ben „Isyp”, 1382-ben „Isyph”, 1494-ben „Yseep” alakban említik. A szekcsői Herczegek birtoka volt. A török 1526-ban szállta meg. Az 1591-es török adókönyvben „Izsép” néven 17 kapuval szerepel. Az adókönyv nevei alapján a falut magyarok lakták.

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A felszabadítás után Izsép a bellyei uradalom része lett. A bellyei uradalom részeként előbb kamarai birtok, majd királyi adományként hadi érdemeiért Savoyai Jenő herceg kapta meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.

1857-ben 1622, 1910-ben 1600 lakosa volt. Baranya vármegye Mohácsi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 8%-a magyar, 5%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 395 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.622	1.655	1.702	1.817	1.723	1.600	1.169	1.161	951	928	1.072	947	781	683	473	395

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés képezi a megélhetés alapját. A faluban évtizedekig (1976-tól önállóan) működött a Topolje mezőgazdasági szövetkezet. Később megalapították a „Cerine” mezőgazdasági szövetkezetet és a „Zeleno zlato” vállalatot.

Nevezetességei

• A falun kívül áll a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A templomot 1722-ben építették barokk stílusban Savoyai Jenő költségén a török elleni győzelem emlékére. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, az északi homlokzathoz épített sekrestyével. A főhomlokzatból, amelyet lágy barokk kontúrvonal zár le, egy kétszintes portikusz ugrik elő. A templom Horvátország egyik legfontosabb barokk szakrális épülete. A plébániát 1775-ben alapították újra.

• Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1890-ben építették.

Kultúra

• „Mária május királynője” (Marijo svibnja kraljice) baranyai templomi énekkarok szemléje.
• „Baranjac” Topolje kulturális és művészeti egyesület
• „Ižip” baranyai régiségbarátok egyesülete
• „Ižipci” férfikar
• „Ižipkinje” női kar

Oktatás

A településen a Darázsi Általános Iskola területi iskolája működik.

Sport

• Az NK Baranjac Topolje labdarúgóklub 2013-ig működött.
• LD „Sokol” Topolje vadásztársaság.
• ŠRD „Puškaš” sporthorgász egyesület.

Egyesületek

• DVD Topolje önkéntes tűzoltó egyesület.
• „Čibogat” borászok, szőlő- és gyümölcstermesztők egyesülete. (Alapítva: 2010.)

Források

• Darázs község hivatalos honlapja (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az általános iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A község rendezési terve (horvátul)