Nekcse
| Nekcse (Našice) | |
 |
|
| A város központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Rang | város |
| Irányítószám | 31500 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8173 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nekcse
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 45° 29′ 27″, k. h. 18° 5′ 41″ | |
| Nekcse weboldala | |
Nekcse (horvátul Našice) kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Tartalomjegyzék |
A község (járás) települései[szerkesztés]
|
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől 47 km-re nyugat-délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nekcse Árpád-kori település. Nevét 1228-ban Nekche néven említette egy oklevél.
1230-ban Necha, 1239-ben Nessicha, 1240-ben Necha, 1250-ben Nehcha, 1310-ben Nekcha néven írták.
Nekcse egykor a Kán nemzetségbeli Jula bán és feleségének, Helenának birtoka volt, aki a birtok egy részét tartozékaival együtt a templomos kereszteseknek adta. Ez a birtokból kihasdított rész utóbb Szentmárton nevet viselt.
1239-ben a pécsi püspök Nekcse és a pozsegai Licenissa dézsmáját átadta a templomosoknak cserébe a Kálmán hercegtől kapott baranyai és valkói nyestadóért.
1281-ben Demeter fia Demeter és a keresztesek voltak birtokosai, majd az 1299-i és 1311-es osztozkodáskor Nekcse Sándor fiainak jutott.
1310-ben Károly Róbert király a templomosok nekcsei birtokát elvette a megszüntetett rendtől és visszaadta Sándor fia Sándornak. A templomosok házait és birtokait Magyarországon az ispotályos keresztesek kapták meg.
1312-től Sándor és testvére, Demeter tárnokmester Nekcséről kezdték nevezni magukat, de olykor abaúji (sárosi) várukról Lipócinak is.
1332-ben a pozsegai esperességhez tartozó egyházának papja 1 márka pápai tizedet fizetett, ami mezővárosi szintet mutat.
A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Nasicei járásához tartozott.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Baranyavármegye
